Fiatalok Konferenciája

Idén kezdem az ELTE-BTK reneszánsz tanulmányok mesterképzését, eddig ugyanitt jártam magyar szakra. Eddigi munkám során középkori és késő-középkori angol nyelvű arturiánus szövegekkel foglalkoztam, különös tekintettel a Gawain-regényekre.

Az átváltozás és a Gawain-csoport

A Gawain-csoport az arturiánus verses regények egy tipikusan francia forrással nem rendelkező, angol nyelven keletkezett csoportja, mely számos téren képvisel újfajta felfogásokat és eszméket. A csoport tizenegy művéből többen is feltűnik az átváltozás, pontosabban az emberré visszaváltozás motívuma. Tipikusan valamilyen az emberihez hasonló, de azt eltorzító formából (óriás, törpe, loathly lady) változnak vissza a szereplők különböző módokon, minden esetben Gawain segítségével. Előadásomban a visszaváltozás lehetséges okait, körülményeit szeretném bemutatni, részletesebben kitérve a Percy Folióban szereplő szövegekre. A Gawain-csoport öt műve szerepel ebben a tizenhetedik századi kéziratban (melyben a művek a tizenkettedik századi keletkezéstől a kortársig datálhatók), ezek közül négyben ténylegesen megtörténik a visszaváltozás, egy pedig egy korábban visszaváltozott szereplő révén tart szoros kapcsolatot a többivel. Röviden kitérnék arra is, hogy a Folióban ez az átváltozás-visszaváltozás milyen mértékben lehet tematikus szervező elem, válogatási szempont.

A konferencia programja elérhető: itt. 

A PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában a 18. századi kegyességi irodalmat kutatom. Szűkebb témám a 18. századi katolikus vallási társulatok nyomtatványai, azon belül is imádságos könyvek, kegyességi művek. Tanulmányaim során részt vettem továbbá Pázmány Péter válogatott műveinek népszerű kiadásában, valamint a MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport munkájában, az 1800 előtti magyarországi imádságok adatbázisába való forrásszövegek feltöltésében.

Az imádság, mint Isten és ember közötti kommunikáció a 18. századi Szentháromság Társulatok nyomtatványainak tükrében

Az imádság "a szó szoros értelmében beszélgetés Istennel; tágabb értelemben a minden időben és helyzetben megélhető személyes kapcsolat Istennel, az élet Urával és fenntartójával."¹ A 18. századi katolikus társulatok ezt a kapcsolatot igyekeztek elmélyíteni azzal, hogy a vallási és imaélet egy-egy területét emelték ki a meghatározott egyéni és közösségi feladatok által. A Szentháromság Társulat – ahogy a neve is mutatja – a három isteni személy teológiai megértését és kiemelt tiszteletét tűzte ki célul. Előadásomban a tagok által használt áhítati könyvek imaanyagát ismertetem tematikai és műfaji szempontból. Olyan kérdésekre keresem a választ, hogy milyen viszonyban vannak ezek a szövegek az ismert és általánosan használt imádságokkal? Milyen előírások voltak a tagok imaéletére vonatkozóan? A kötelezettségek mellett milyen többletet jelentett a közösséghez tartozás – testi-lelki szempontból egyaránt? A nyomtatványokban az imádságok mellett más típusú szövegek is megjelennek, melyekből a kongregáció társadalmi kapcsolataiba nyerhetünk bepillantást – röviden ezeket is ismertetem az előadás során.

Az ELTE BTK Irodalom- és kultúratudomány Doktoriskola Magyar barokk néven futó programjának vagyok a hallgatója. Kutatási területem az apokaliptika és a törökkép összefüggései a 16-17. századi magyar nyelvű prédikációirodalomban.

„Másféle jelek földiek és ember szívében valók” - Ember, társadalom és apokalipszis Bornemisza Péter Foliopostillájában

Bornemisza Péter Foliopostillájában az apokaliptikus hangvételű prédikációk egyik legszembetűnőbb motívuma a végidőket megelőző jelek észrevételéről és helyes értelmezéséről szóló tanítás. Összevetve a beszédek vonatkozó szakaszait Károlyi Gáspár 1563-as Két könyv című írásával, három jól elkülöníthető csoportba sorolva érdemes vizsgálni a különféle jelenségeket. Az első a természeti világ veszedelemre figyelmeztető jeleit veszi számba (többnyire az időjárás viszontagságait, illetve az égi jelenségeket), a második a társadalmi élet, az ember emberhez és az ember Istenhez való viszonyának tapasztalataival érvel, a harmadik pedig a releváns bibliai igehelyekre és az eszkatologikus történelemszemléletben nagy auktoritással bíró próféciákra (Vaticinium Eliae) hivatkozik. Előadásomban e három csoport közül a másodikkal foglalkozom részletesen, arra keresve a választ, hogy az apokaliptikus szemlélet miképp tekint egy romlottnak ítélt társadalomra: „Másféle jelek földiek és ember szívében valók, kik szűkölködvén, tanács nélkül rettegnek, erkölcsükben sokképpen változnak, és testben-lélekben romolnak.” Bornemisza társadalom- és emberképének legfontosabb jellemzőit a wittenbergi eszkatológia, illetve Luther társadalomszemléletének eszmetörténeti keretére alapozva mutatom be.

A konferencia programja elérhető: itt. 

A Fiatalok Konferenciája kétnapos programsorozata izgalmas előadásokkal és könyvbemutatóval.

Részletes programért katt ide.

A Fiatalok Konferenciája idén az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös szer­vezésében valósul meg. Témánk: az ember – kultúrtörténeti és poétikai megközelítésben.

Helyszín: Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
[szept. 30.] Párbeszéd Háza, Horánszky utca 20., 103. terem

[okt. 1.] Sophianum, Mikszáth Kálmán tér 1., 204. terem

Időpont: 2016. szeptember 30. – október 1.

Szeptember 30-án 17 órától a FiKon idei kötete is bemutatásra kerül.

Meghívó a kötetbemutóra itt

Bemutatkozunk. A következő posztokban jöjjenek a Konferencia idei szervezői.

Markó Anita (1989): Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar és Európai Reneszánsz programjának elsőéves hallgatója vagyok, mesterképzésemet szintén az ELTE-n végeztem, Reneszánsz tanulmányok szakon. Doktori témám a korai irodalmi csoportok vizsgálata, kialakulásuk kezdeteinek feltárása. Mesterszakos szakdolgozatomban ezen 15-16. századi társaságok megközelítésmódjainak lehetőségeivel foglalkoztam; illetve alapszakos dolgozatom témájául Telegdi Kata verses levele és a reneszánsz női műveltség szolgált. Jelenleg a FiKon csapatát a szervezésben is igyekszem támogatni.

Kedves ifjú kutatók,

sok szeretettel tesszük közzé az idei Fiatalok Konferenciájának felhívását.

A téma ezúttal:

az ember.

Kultúrtörténeti és poétikai megközelítésben.

A konferecenia helyszíne, időpontja:

Budapest, PPKE BTK, 2016. szeptember 30. – október 1.

Jelentkezni június 30-áig lehet.

Várjuk jelentkezéseteket!

Részletes felhívás itt.

"Összefoglalásul megállapíthatjuk: fiatal kutatók értékes tudományos eredményeit tartalmazó kötet állt össze a konferencia anyagából. Érzékelhető a tematikai egységre való törekvés, az írásbeliség–szóbeliség, újrahasznosítás, populáris és elit kultúra jegyében, amit kisebb-nagyobb mértékben sikerült is megvalósítani. Az egységnél azonban jellemzőbbnek tűnik a sokféleség, ami határozottan erénye a kötetnek: bemutatja a szerzők szerteágazó érdeklődését, tematikai, műfaji, szemléleti, módszertani szempontjaik sokféleségét."

Bartók István tanár úr szellemes ismertetőjét a Doromb 4. számában olvashatjátok.

A kötet itt, a könyvismertető itt olvasható.

A 2015-ös debreceni konferencia előadásai megtekinthetők a videotárban az alábbi linkre kattintva.

A felvételekért köszönetet mondunk a Hatvani István Szakkollégiumnak.

Szöveg, hordozó, közösség (Fiatalok Konferenciája 2015)

Mizera Tamás vagyok, 2. évfolyamos doktorandusz hallgató az Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskolájában. Főbb kutatási területeim a kora újkori magyar művelődéstörténet, neveléstörténet, könyv- és könyvtártörténet. Jelenleg a 16-18. századi Felvidék tanítóinak olvasmányműveltségével foglalkozom.

Könyv és mesterség a kora újkori Magyarországon

(A magánkönyvtár-képződés tendenciái a polgárság körében, különös tekintettel a tanítók gyűjteményeire)

A könyvnyomtatás forradalma Európában a kora újkor során bontakozott ki. A folyamatosan növekvő könyvtermés potenciális olvasóközönsége, az esetünkben professziók összességeként értelmezett polgárság gyűjteményeinek nagyságát történelmi, társadalmi, gazdasági, földrajzi és intellektuális szempontok egyaránt befolyásolták. A polgári könyvtárak állományáról főként a hagyatéki összeírások adnak tájékoztatást a 21. század kutatói számára. Az inventáriumok könyveket felsoroló részei az Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez sorozatban jelentek meg; a forrásközlések mind tartalmi, mind mennyiségi szempontok alapján kielégítően elemezhetők – a kutatás ez utóbbira helyezi a hangsúlyt. Az erdélyi, felvidéki és nyugat-magyarországi összeírások esetében több, mint 800 esetben ismert az elhunyt mestersége, így lehetőség nyílik arra, hogy az egyes foglalkozáscsoportok magánkönyvtárainak állományát egymással összefüggésben vizsgáljuk. Gyakoriságvizsgálatok, valamint többdimenziós és kereszttábla-elemzések segítségével felvázolhatók a polgári könyvtárak idő- és térbeli változásai. A kutatás kitüntetett figyelmet szentel a tanító értelmiség könyvgyűjteményeinek.

P. S, Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolájának vagyok a hallgatója. Kutatási témám a brassói szászok életmódvizsgálata a korabeli kéziratos és nyomtatott dokumentumok alapján (17-18. század).

A brassói szász polgárok kapcsolattörténeti vizsgálata
az alkalmi nyomtatványok alapján (17-18. század)

A doktori munkámban a brassói szász patrícius családok anyagi helyzetének és kapcsolati hálójának rekonstruálását tűztem ki célul. A kutatásban kiváló segítséget nyújtanak azok az aprónyomtatványok, amelyek az emberi élet különféle eseményeinek emlékére készültek. Éppen ezért nagy érdeklődéssel fordultam a brassói Fekete-templom Levéltára – sok esetben még feltáratlan – alkalmi nyomtatványaihoz, amelyek Joseph Trausch (1795-1871) brassói irodalomtörténész egykori magángyűjteményét képezte. Trausch pontosan látta, hogy a különféle alkalmi írások (pl. lakodalmakra, kinevezésekre, halálesetekre, stb. írt szövegek) korábban eddig nem ismert adatokkal szolgálhatnak, illetve különféle művelődés- és mikrotörténeti összehasonlításokra is lehetőséget nyújthatnak – akár egyes személyek életútjára lebontva a vizsgálódást.

A gyűjtemény teljes körű átvizsgálása során több mint ezer különféle alkalomra írt kéziratos vagy nyomtatott szöveg került regisztrálásra a 17-19. század időszakából. Többségében a brassói nyomdában készültek, de előfordulnak más városok nyomdatermékei is. Az eltérő nyomdahelyek ellenére is közös bennük, hogy kötődnek az erdélyi szászok művelődéstörténetéhez, különösen pedig a brassói polgárok életéhez. Előadásomban betekintést szeretnék nyújtani a gyűjtemény 1800 előtt készült írásaiba, miközben azokra a kérdésekre keresem a válaszokat, hogy mikor és milyen számban jelentek meg a szövegek, kik voltak a szerzőik, illetve milyen szerepet játszottak az alkalmi nyomtatványok a városi polgárok életében?