HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2015.11.16. 19:30 Hermina Gesztelyi

Laikus közönség és női ethosz - Szitás Andrea bemutatkozása

A komáromi Selye János Egyetem doktori iskolájának másodéves hallgatója vagyok. Kutatási területem a magyar felvilágosodás időszaka, ezen belül pedig egy komáromi költőnő - Fábián Julianna - munkásságával, műveinek vizsgálatával foglalkozom. Doktori disszertációm címe: Komárom a klasszikus magyar irodalomban. A kutatás mellett néhány órában oktatok az egyetemen.

szitas-andrea.jpg

 

A női ethosz jelentősége a magyar felvilágosodás időszakában  

A 18. század vége és a 19. század eleje az egyik legjelentősebb periódus nemzeti irodalmuk történetében; ebben az időszakban vív irodalmi berkekben szellemi csatát régi és új, határolódik el egymástól konzervatív és modern. A változás azonban nem csupán szellemi, kulturális és társadalmi kérdéseket érintett, hanem egy új olvasóközönség kialakulása is fontossá vált az irodalmi életben. A klasszikusan férfiuraltnak nevezett felvilágosodás időszakában nemcsak a női olvasóközönség mint publikum számított újdonságnak, hanem a nőíró státusz is az érdeklődés horizontjába került.

A klasszikus műveltséggel bíró írók és költők körében – pl. Bessenyei György vagy Gyulai Pál – közkedveltté vált az a szemléletmód, miszerint a nők írói stílusa nem felel meg a hagyományos ízlésnek. Hász-Fehér Katalin a problémára az említett alkotók véleményének tükrében a következőképpen reflektál: „női publikum, aki románok olvasásával és művek írogatásával próbálkozik, zenélni tanul, nyelveket tud, még nem jövedelmező közönség, ám ismeri az ízlésnek megfelelő költészetet.” (HÁSZ-FEHÉR Katalin, Elkülönülő és közösségi irodalmi programok a 19. század első felében, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 2000, 125.)

Előadásomban górcső alá kívánom helyezni azon prominens női alkotók poétikai munkásságát, akik költői levelezésben álltak egymással vagy egy általuk választott mecénással. A teljesség igénye nélkül kijelenthetjük, hogy az általunk elemzett korszak legtöbbet tárgyalt író- és költőnői közé sorolható Molnár Borbála, Vályi Klára, Újfalvy Krisztina, Dukai-Takách Judit és Fábián Julianna. Az imént felsorolt asszonyok írói sajátosságának számított, hogy a korszak közkedvelt műfaját, a költői levelezést választották alkotásaik fórumává.

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: női irodalom olvasóközönség


2015.11.16. 15:38 Hermina Gesztelyi

Első nap, első szekció, első előadó - Balog Edit Otilia mutatkozik be

Balog Edit Otilia (1985): A Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskola abszolutóriumot szerzett hallgatója, valamit gimnáziumi tanár vagyok. Kutatási területem a magyar felvilágosodás irodalma, különös tekintettel a női alkotók szereplehetőségeire és szövegeik kulturális beágyazottságára. Készülő disszertációmban többek között Molnár Borbála (1760-1825) és Újfalvy Krisztina (1761-1818) közös kötetével (Barátsági vetélkedés...,Kolozsvár, 1804.), Fábián Julianna (1766-1810) és Gvadányi József (1725-1801) munkájával (Verses levelezés...,Pozsony,1798), valamint Vályi Klára alakjával foglalkozom. Emellett publikálok kortárs magyar irodalmi szövegekről.

balog-otilia.PNG

Amit pedig az előadásáról tudhatunk:

Az Uránia célközönsége – szándék és „valóság”

A XVIII. század végén formálódó magyar irodalmi intézményrendszer létrejöttének elengedhetetlen része volt a megélénkülő folyóirat-kiadás. Bár a Kármán József és Pajor Gáspár szerkesztette Urániának (1794-95) mindössze három száma jelent meg; a lap Toldy Ferenc akadémiai székfoglalójától (1843. március 23.) kezdve a mindenkori kánon szerves része. A Bé-vezetés rögzíti a célközönséget: „ezen Munkát különössen az Asszonyi-nemnek szántuk. […] Leg-szebb Álmaink közzűl-való az, ha eggy kellemetes Hazánk’ Leányának unalmas Óráját hasznossan rövidíthetjük.” Tervezett előadásom középpontjába az Uránia célközönségének és tényleges olvasóközönségének kérdéskörét állítom; arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen formában érvényesül a bevezetésben rögzített szándék és vezérelv a lapszámokban. Érdekel, hogy hogyan, milyen szempontból jelenik meg a nőiség a folyóiratban, milyen szereplehetőségekkel ruháznák fel feltételezett olvasóikat a szerkesztők. A kérdések megválaszolásához vizsgálom a magyar nőnevelés korabeli kereteit és lehetőségeit, valamint a lap szövegeinek tematikáját, különös figyelemmel fordulva a A’ Nemzetek’ külömb-féle Szokásai a’ Házasodáskor és a A’ módi című egységek felé.

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: női irodalom Uránia olvasóközönség


süti beállítások módosítása