Farkas Flóra az ELTE BTK magyar–latin osztatlan tanári szakán végzett, jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója. Kutatási területei: szöveghagyományozódás a késő középkori prédikációirodalomban, kétnyelvű kéziratok és nyomtatványok története, típusai és funkciói, valamint a latinoktatás története.
Módszertani nehézségek XVI–XVII. századi többnyelvű nyelvkönyvekben: A Janua Linguarum és népes rokonsága
A latin nyelv tanításának történetében fel-feltűnő multilingvális műformák egy aránylag jól körülhatárolható funkciójú, önmeghatározásokat, konkrét célkitűzéseket is megfogalmazó csoportja a többnyelvű régi nyomtatványoknak. A vernakuláris nyelvek beemelése által az így – elviekbenben – univerzálissá bővített, klasszikus és modern nyelvekre egyaránt kiterjesztett metodika azonban sokszor nem csupán a gyakorlattól, de a realitástól is messze rugaszkodó szövegformákban ölt testet. Erről nem csupán maguk a latin–vernakuláris nyelvű bilingvisek, hanem azok szerzői, szerkesztői és kiadói paratextusai is szolgáltatnak forrást, hol egybemosva élő és holt nyelv tanításának lehetőségeit, hol problematizálva azt, hol csodálatos hatékonyságú, „könnyű és egyszerű” módszerként hivatkozva a leírtakra.
A kiindulópont a vizsgált könyvcsoportban William Bathe ír jezsuita szerzetes Janua Linguarum című, 1611-ben megjelent műve, melyet számos, többé-kevésbé átdolgozott, (legalább) bilingvis nyelvkönyv változata követ, többek között Caspar Schoppe (Mercurius Bilingvis, illetve Quadrilinguis címen), John Harmar, valamint Jan Amos Comenius szerkesztése nyomán. Előadásomban a kétnyelvű segédkönyvek egy egymással szoros kapcsolatban álló csoportjáról, azok nyelvoktatástörténetileg problémás és egyéb tekintetben érdekes pontjairól, szétfejlődésük történetéről és – egy tudomásom szerint eddig feltáratlan – filológiai, metrikai és tipográfiai kérdésről szeretnék beszélni, melyhez a Janua Linguarum forrásainak és keletkezésének megvizsgálása viheti közelebb a nyelvpedagógia történetének mára jobbára járhatatlan kuriózummá vált, de a latin és a vernakuláris nyelvek viszonyáról direkt és implicit módon is tanúskodó művek iránt érdeklődő olvasót.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.