Fiatalok Konferenciája

A DE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola másodéves PhD-hallgatója vagyok, témám a 18. századi női műveltség, művelődés és reprezentáció, elsősorban a szövegek és textíliák kontextusában.

Református terítő unitárius közegben?

Bethlen Kata 1735­-ös textíliájának felekezeti szerepe Olthévízen

Olthévíz a 16. századra szinte teljes egészében unitárius falu lett, ahol a Bethlen családnak is voltak birtokai. Teleki Józseffel kötött házassága után Bethlen Kata itt alapított református egyházat és iskolát. Ennek írásos és iparművészeti nyomai egyaránt a patróna egyháztámogató tevékenységét örökítették meg, és a textíliák és egyéb klenódiumok kiemelten fontos hordozóként jelentek meg a református közösségben, annak kialakításában. A reformáció megjelenésének, majd 1727-től a református lelkész állandó jelenlétének köszönhetően egyre több unitárius tért át, ahogyan arról a Iubar Solis Iustitiae is tudósít. Bethlen Kata templomot alapított, amelyet többször is úrvacsorához szükséges felszereléssel és könyvekkel látott el. Előadásomban egy 1735-ben adományozott táblás rece abroszt kívánok alaposabban megvizsgálni, feltárni jelentőségét az olthévízi közegben. Hogyan érthető a rajta megjelenő minta, anyaga és díszítettsége? Milyen üzenetet hordozott a templom terébe kerülve? Mit jelentett egy olyan református közösségnek, ahol a hívek jelentős része unitárius volt korábban? Hogyan hatott a hívekre, volt-e közösségteremtő funkciója?

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

A szervezőbizottság debreceni részlegéből másodikként bemutatkozva több tekintetben is csak ismételni tudnám Annát, ezt igyekszem elkerülni. Ám nem hallgathatom el, hogy magam is a Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója vagyok, valamint hatalmas lelkesedéssel tölt el, hogy idén debreceni diákokkal bővült a szervezők köre, ennyi azonosság talán belefér.

Alapszakos hallgatóként a témám Bethlen Kata Önéletírásának vizsgálatából és az ebből készülő kritikai kiadás szövegbeviteli munkálataiból indult ki. Hamar kiegészült a kutatás imádságoskönyvének és leveleinek elemzésével, majd fonalas munkáinak, templomi adományainak számbavételével, értelmezésével. Ezek felderítését és autopszia alapján történő tanulmányozását több külföldi tanulmányút és különböző ösztöndíjak segítették. Az eddigi eredmények OTDK-dolgozat, konferencia előadások és publikációk formájában láttak világot.

Doktori témám a 18. századi nők – elsősorban a nemes asszonyok – művelődésének, és műveltségük megmutatásának lehetőségeit vizsgálja, figyelembe véve többek között a neveléstörténeti, mediális, kegyességi és reprezentációelméleti összefüggéseket. Ezen műveltség kiemelt hordozói bizonyos írásos formák (önéletírás, imádság, levél), valamint a textíliák. Így az idei előadások közül elsősorban a hordozókkal és az emlékirat-irodalommal, illetve ezek összefüggéseivel foglalkozók érdekelnek.