Alapszakos végzős vagyok a Pécsi Tudományegyetemen. Idén lettem tagja a Kerényi Károly Szakkollégiumnak. A szakterületem a régi magyar irodalom. Leginkább a 16.-17. századi vallásos líra, Balassi Bálint és Rimay János költészete érdekel. Már elsős korom óta részt veszek az ELTE-SZTE-PTE összefogásában az RPHA17 projektben, melynek célja a 17. századi régi magyar versek adatbázisának létrehozása. A kutatási témám a Végtelen irgalmú incipittel jelölt zsoltárparafrázis szerzőségi kérdésének és hagyományozódásának vizsgálata, mellyel a tavalyi OTDK-n is szerepeltem.
Az LI. zsoltár világi és vallásos szöveghordozókban való megjelenése
Előadásom témája a Végtelen irgalmú… incipittel jelölt zsoltárfordítás. A 17. század során számtalan különböző szöveghordozóban felbukkanó szöveg azért létfontosságú, mert egyrészt variánsai által nem csak lehetővé teszi a hagyományozódás kiterjedtségének vizsgálatát, hanem talán a legjobb példa a régi magyar irodalomban fennmaradó források öröklődésének egyediségére. Ugyanis sem eredete, sem a változatok közti kapcsolatok nem tisztázottak. A psalmus útjának feltérképezése világi és vallásos hordozók érintkezését egyaránt illusztrálja, hiszen egyrészt a zsoltár megjelenik Rimay Epicédiumában, másrészt a gyászversgyűjtemény a zsoltár által öröklődik az Istenes énekekben.
A parafrázis szerzőségi kérdése segít eldönteni a szöveg felekezeti hovatartozását, mely által végigvezethető, hogyan hatottak egymásra a két különböző, katolikus és protestáns hagyományból származó variánsok. A kérdés abban is segít, hogy jelen helyzetben a világi vagy a vallásos líra szivárgott-e be a másik territóriumába. Az eltérő szövegváltozatok tanulmányozásával a Végtelen irgalmú… teljesebb genealógiáját, a szövegkapcsolatok feltárásával az önálló és rész-egész hagyományozódás problematikáját igyekszem bemutatni.
P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.
