Farkas Mónika, a SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója vagyok.
A doktori programomban az olasz Risorgimento időszakának négy szerzőjével – Silvio Pellico, Ippolito Nievo, Massimo d’Azeglio és Luigi Settembrini – foglalkozom. Életművük elemzésén keresztül arra a kérdésre keresem a választ, hogy az olasz nemzetet formáló tényezők, a nemzettudat fejlődésének állomásai és problémái, illetve az olasz nép a nemzeti identitáshoz való viszonya milyen megítélés alá esik a narrációkban, a nemzeti egység megformálásának mely lehetséges eszközeit emelik be a szerzők én-elbeszéléseik és az egyéb műfajú írásaik meghatározó szövegszervező elemeiként. A komplexebb kutatás érdekében figyelmem kiterjed a korszak egyéb vallás- és nyelvfilozófiai, politikai, kultúra- és oktatásszervezői írásaira is. A vizsgálódásaim fontos részét képezi továbbá a vonatkozó levéltári források, főként a korabeli periodikák, feltárása és elemzése.
Az előadásomban Massimo d’Azeglio Questioni urgenti ("Sürgős kérdések") című, 1861 januárja és márciusa között írt pamfletjét vizsgálom abból a szempontból, hogy a szerző hogyan viszonyult az első egység hajnalán a születőben lévő Itáliához, annak politikai, társadalmi és kulturális kérdéseihez és feszültségeihez, illetve mindez hogyan függött össze a korszak politikai életével és ideológiáival. Az elemzés során rávilágítok arra is, hogy a műben felvetett problémák tűpontosan vetítették előre az új olasz állam hiányosságait. Ennek következtében pedig nemcsak a politikai egység, hanem a közös nemzeti identitás megszilárdulása is lehetetlenné vált. Mindez a század végére azt eredményezte, hogy a társadalom nagy része csalódott a Risorgimento ideáljaiban, a hosszú távú hatását tekintve pedig elmondható, hogy a nemzeti egység hiánya a mai napig is tetten érhető Olaszországban.
«Mio primo scopo è far cosa utile al paese [...].» Massimo d'Azeglio és az első olasz egység hajnalának válsága a Questioni urgenti című pamfletben
A Risorgimento kiemelkedő írója és politikusa, Massimo d'Azeglio (1798-1866) meghatározó szerepet töltött be az olasz nemzeti egység megteremtésében. Az 1861 januárja és márciusa között írt Questioni urgenti ("Sürgős kérdések") című pamfletje az Olasz Királyság 1861-es létrejöttét közvetlenül megelőző időszak politikai, társadalmi és kulturális feszültségeit elemzi. Előadásomban bemutatom, hogy a műben felvetett, az egységgel összefüggő kérdések hogyan reflektálnak a korszak politikai helyzetére, illetve milyen kapcsolatban állnak a d'Azeglio életművében megjelenő hazafias gondolatokkal.
A mű kiindulópontja 1848-49 és 1861 összehasonlítása a nép a függetlenségi háborúkhoz való hozzáállásának vetületében. D'Azeglio úgy véli, hogy bár Itália a köz-és politikai gondolkodása fejlődött, az egymással szemben álló pártok tevékenységei megakadályozzák az egység létrejöttét: egyaránt bírálja a Mazzini-féle, a demokrata, a republikánus és a radikális pártot. Törvényes kereteket nélkülőző műveletnek tartja Garibaldi dél-itáliai expedícióját, ugyanakkor megkérdőjelezi annak létjogosultságát is, hogy a nemzet szabadsága kizárólag a Savoyai-háztól függjön. Dél és Észak egyesülése kapcsán megfigyelhető egy negatív fejlődés a d'azegliói életműben: az 1830-40-es években írt történelmi regényeiben az olaszok összetartozásának értékét képviselte, az 1850-60-as évekbeli levelezéseiben és önéletrajzában, az I miei ricordiban ("Emlékeim", 1867, posztumusz) már a két terület egybeforrasztásának lehetetlenségét fogalmazta meg.
A Questioni urgentiben felvetett problémák előrevetítik az új olasz állam hiányosságait. Ez utóbbiak nemcsak a politikai egység, hanem a közös nemzeti identitás megszilárdulását is megakadályozták: mindez a század végére a közéletben és az irodalomban is tetten érhető, a Risorgimentóban való csalódást idézte elő.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.