Havasi Zsuzsanna vagyok, az ELTE BTK hallgatója. Jelenleg tanári mesterszakot végzek magyar és magyar mint idegen nyelv szakpárral. Eddigi munkáim során a nyelvtudomány területén belül leginkább szociolingvisztikával és történeti szociopragmatikával foglalkoztam.
Szóra bírható-e a kora újkori feleség? A középmagyar periratokban tükröződő diszkurzív gyakorlat egy megközelítése
A gendernyelvészeti kutatások lehetséges szempontja a férfiak és a nők közötti eltérés a beszédjog, valamint a beszédmennyiség terén. Az ilyesfajta nyelvészeti leírás azonban akadályba ütközik a nyelvtörténeti kutatásokban, hiszen hűen rögzített élőbeszéd nem áll rendelkezésünkre. A középmagyar korhoz kapcsolódóan vizsgált periratok szövege bár a beszélt nyelvhez közelinek tartott, számolni kell azzal a ténnyel, hogy ezekben jegyzői konstrukcióval találkozunk. A jegyzők az elhangzottak többé-kevésbé pontosnak tartható rögzítése mellett saját, a per megtörténtét dokumentáló szövegeket hoznak létre.
Kutatásomban a nyelvi adatokat a társadalmi kontextus tükrében láttató történeti szociopragmatikai keretben, valamint a kritikai diskurzuselemzés megközelítésére támaszkodva arra teszek kísérletet, hogy a 16–17. századi feleségek beszédhez való jogát elemezzem tárgyalótermi diskurzusok iratait felhasználva. A nők jogi helyzetét a korban meghatározhatta a férji hatalom, kérdéses viszont, hogy a megszólalási lehetőségeiket, illetve ezek periratbeli rögzítési módját mi jellemzi a középmagyar szövegekben. Találkozhatunk olyan esetekkel perekben, ahol a feleségek vallomástétele helyett a férjé szerepel. Más helyeken a jegyző munkája kérdésessé teszi, volt-e női megszólalás; az egy családon belüli férfi és női vallomások rögzítésének minőségi különbsége árulkodik a férji hatalomról.
A kutatás eredményei arra vonatkoznak, hogy a feleség szerepében milyen megszólalási lehetőségei lehettek a nőknek egy hivatalos színtéren, így a kora újkori családon belüli viszonyokat, szerepeket a diszkurzív gyakorlat elemzésén keresztül képes láttatni. A megközelítés végig szem előtt tartja a jegyző általi konstruáltság kiemelését, ami azzal jár, hogy az elemzés nem merül ki a beszélt nyelvi jegyek tanulmányozásában, hanem az írottság szempontját is megkísérli bevonni az kutatásba. Így módszertani reflexiók mellett kitér azokra a nyelvi elemekre, amelyek egy kívülálló személy, a jegyző viszonyulásáról árulkodnak a házaspárok tagjai között lévő hierarchiához kapcsolódóan.
A konferencia programja megtekinthető itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.