A Debreceni Egyetem másodéves történelem BA szakos hallgatója vagyok. Érdeklődési, kutatási területeim közé tartozik a történeti antropológia, történeti néprajz, történeti pszichológia és a mentalitástörténet.
Mentalitástörténeti vizsgálódások egy 18. századi boszorkányper alapján
Egy-egy boszorkányper dokumentumainak előkerülése lehetőségként szolgál arra, hogy a kutató az adott közösség mentalitásába, normarendszerébe nyerjen bepillantást. Egy még jelenleg folyó kutatás eddigi eredményeit kívánom ismertetni, amely során a 18. századi hármasszéki közösség mentalitását vizsgálom Benkő Anna boszorkányperén keresztül. Kutatásom céljai: 1) a tanúvallomások alapján feltérképezzem a hármasszéki vármegyében megjelenő boszorkányképzet jellemzőit és ezen keresztül betekintést nyerjek a közösség mentalitásába, valamint normarendszerének működésébe. 2) Továbbá az eset történeti kontextusba való helyezésével feltárom azokat a mechanizmusokat, amelyek során a megtűrt szokás tiltott és tilos szokássá változott. 3) Valamint vizsgálom, hogy a különböző jogi paradigmaváltások hogyan befolyásolhatják egy közösség mentális univerzumát. 4) Kutatásom céljai közé tartozik annak vizsgálata is, hogy a boszorkányüldözések hogyan illeszthetők bele a morális pánik elméleti keretébe, valamint a közösség mentális mechanizmusainak a vizsgálata egy krízishelyzet (gazdasági, természeti stb.) kapcsán. Az általam vizsgált peranyag abba a történeti korszakba esik, mikor a felvilágosodás eszméi megjelennek a különböző gondolkodók, jogtudósok munkáiban és ezeknek hatására megkezdődik a joggyakorlat átalakítása, valamint a Magyar Királyság területén az egyház és az állam fellép a különböző népszokások és babonák ellen. Munkám során történeti néprajzi, történeti antropológiai, történeti pszichológiai és történettudományi szempontokat érvényesítek. Előadásom egy jelenleg elkészült tanulmányról fog szólni, ami egy nagyobb kutatás eddigi részeredményeinek is tekinthető. Kitérek azokra a jogi változásokra, aminek mentén a boszorkányüldözések fellazultak, röviden összefoglalom és bemutatom Benkő Anna különböző perének és levelezésének a sarokpontjait, majd kitérek a tanúvallomások értelmezési lehetőségére, amely során a közösség mentalitása vizsgálható. Érdekes kérdésként kitérek arra, hogy a boszorkányság mennyire tekinthető „fiktív” közösségnek. Előadásom fókuszpontjában az a kérdés áll, hogy egy közösség milyen mechanizmusok során képes kialakítani, formálni a boszorkányságról alkotott képet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.