A komáromi Selye János Egyetem doktori iskolájának másodéves hallgatója vagyok. Kutatási területem a magyar felvilágosodás időszaka, ezen belül pedig egy komáromi költőnő - Fábián Julianna - munkásságával, műveinek vizsgálatával foglalkozom. Doktori disszertációm címe: Komárom a klasszikus magyar irodalomban. A kutatás mellett néhány órában oktatok az egyetemen.
A női ethosz jelentősége a magyar felvilágosodás időszakában
A 18. század vége és a 19. század eleje az egyik legjelentősebb periódus nemzeti irodalmuk történetében; ebben az időszakban vív irodalmi berkekben szellemi csatát régi és új, határolódik el egymástól konzervatív és modern. A változás azonban nem csupán szellemi, kulturális és társadalmi kérdéseket érintett, hanem egy új olvasóközönség kialakulása is fontossá vált az irodalmi életben. A klasszikusan férfiuraltnak nevezett felvilágosodás időszakában nemcsak a női olvasóközönség mint publikum számított újdonságnak, hanem a nőíró státusz is az érdeklődés horizontjába került.
A klasszikus műveltséggel bíró írók és költők körében – pl. Bessenyei György vagy Gyulai Pál – közkedveltté vált az a szemléletmód, miszerint a nők írói stílusa nem felel meg a hagyományos ízlésnek. Hász-Fehér Katalin a problémára az említett alkotók véleményének tükrében a következőképpen reflektál: „női publikum, aki románok olvasásával és művek írogatásával próbálkozik, zenélni tanul, nyelveket tud, még nem jövedelmező közönség, ám ismeri az ízlésnek megfelelő költészetet.” (HÁSZ-FEHÉR Katalin, Elkülönülő és közösségi irodalmi programok a 19. század első felében, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 2000, 125.)
Előadásomban górcső alá kívánom helyezni azon prominens női alkotók poétikai munkásságát, akik költői levelezésben álltak egymással vagy egy általuk választott mecénással. A teljesség igénye nélkül kijelenthetjük, hogy az általunk elemzett korszak legtöbbet tárgyalt író- és költőnői közé sorolható Molnár Borbála, Vályi Klára, Újfalvy Krisztina, Dukai-Takách Judit és Fábián Julianna. Az imént felsorolt asszonyok írói sajátosságának számított, hogy a korszak közkedvelt műfaját, a költői levelezést választották alkotásaik fórumává.
P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal