Fiatalok Konferenciája

A Debreceni Egyetem másodéves történelem BA szakos hallgatója vagyok. Érdeklődési, kutatási területeim közé tartozik a történeti antropológia, történeti néprajz, történeti pszichológia és a mentalitástörténet.

Mentalitástörténeti vizsgálódások egy 18. századi boszorkányper alapján

Egy-egy boszorkányper dokumentumainak előkerülése lehetőségként szolgál arra, hogy a kutató az adott közösség mentalitásába, normarendszerébe nyerjen bepillantást. Egy még jelenleg folyó kutatás eddigi eredményeit kívánom ismertetni, amely során a 18. századi hármasszéki közösség mentalitását vizsgálom Benkő Anna boszorkányperén keresztül. Kutatásom céljai: 1) a tanúvallomások alapján feltérképezzem a hármasszéki vármegyében megjelenő boszorkányképzet jellemzőit és ezen keresztül betekintést nyerjek a közösség mentalitásába, valamint normarendszerének működésébe. 2) Továbbá az eset történeti kontextusba való helyezésével feltárom azokat a mechanizmusokat, amelyek során a megtűrt szokás tiltott és tilos szokássá változott. 3) Valamint vizsgálom, hogy a különböző jogi paradigmaváltások hogyan befolyásolhatják egy közösség mentális univerzumát. 4) Kutatásom céljai közé tartozik annak vizsgálata is, hogy a boszorkányüldözések hogyan illeszthetők bele a morális pánik elméleti keretébe, valamint a közösség mentális mechanizmusainak a vizsgálata egy krízishelyzet (gazdasági, természeti stb.) kapcsán. Az általam vizsgált peranyag abba a történeti korszakba esik, mikor a felvilágosodás eszméi megjelennek a különböző gondolkodók, jogtudósok munkáiban és ezeknek hatására megkezdődik a joggyakorlat átalakítása, valamint a Magyar Királyság területén az egyház és az állam fellép a különböző népszokások és babonák ellen. Munkám során történeti néprajzi, történeti antropológiai, történeti pszichológiai és történettudományi szempontokat érvényesítek. Előadásom egy jelenleg elkészült tanulmányról fog szólni, ami egy nagyobb kutatás eddigi részeredményeinek is tekinthető. Kitérek azokra a jogi változásokra, aminek mentén a boszorkányüldözések fellazultak, röviden összefoglalom és bemutatom Benkő Anna különböző perének és levelezésének a sarokpontjait, majd kitérek a tanúvallomások értelmezési lehetőségére, amely során a közösség mentalitása vizsgálható. Érdekes kérdésként kitérek arra, hogy a boszorkányság mennyire tekinthető „fiktív” közösségnek. Előadásom fókuszpontjában az a kérdés áll, hogy egy közösség milyen mechanizmusok során képes kialakítani, formálni a boszorkányságról alkotott képet.

Szoboszlai Pap István kolerjárvány idején írt szövegei

A kolerajárványokról szóló kutatások új lendületet vettek a 2020-as koronavírus alatt. A közérdeklődés hirtelen a már meglévő járványokkal kapcsolatos tudományos eredmények, kutatások felé fordult, ugyanakkor számos új eredményt is inspirált ez az újkeletű kíváncsiság. Jelen kutatás az 1831-es kolerajárvánnyal foglalkozik, ezen belül is a református egyház által kiadott néhány szöveggel. Szoboszlai Pap István református lelkész, ekkor a tiszántúli egyházkerület aljegyzője volt. A dolgozat szűkebb értelemben vett témája a járvány alatt Szoboszlai Pap által Debrecenben kiadott és elmondott szövegek. Egy eddig szinte ismeretlen nyomtatványt adtak kiújra 2020-ban, mely a kolerajárvány alatt íródott. Eddig is elérhetőek voltak több példányban a szövegek a debreceni könyvtárakban, de az új kiadás, a szövegek régies helyesírásának átírása a maihoz hasonló változatra mind azt szolgálja, hogy ez az értékes kulturális örökségdarab fennmaradjon. Mindemellett ezáltal újra bekerült abba a most felgyorsult körforgásba, amelyben a járványok alatt született alkotások új szólamokkal gazdagítják a történeti tudományok eddigi felfedezéseit. Munkám során filológiai, szövegfeltáró, szövegtörténeti vizsgálatokat végeztem, melyek során imákkal, prédikációkkal, elmélkedésekkel foglalkoztam. Az ezek által feltárt összefüggéseket művelődéstörténeti összefüggésben helyeztem el. A dolgozatom által kitűzött cél az, hogy ezeket az újra kiadott szövegeket elemezzem szoros szövegelemzéssel és kontextualizáló olvasattal is. Elsősorban szövegalapú elemzést valósítottam meg. Ehhez felhasználtam a modern kiadást, de az eredeti 1831-es különböző nyomtatványokat is.

Gráfel Eszter vagyok, a Debreceni Egyetem hallgatója, magyar–német szakon most kezdtem a harmadik évet. Érdeklődésem nagyrészt a nyelvek, illetve az irodalom és más kreatív dolgok felé irányul, ezen kívül szeretek kielemezni, illetve megfejteni különböző rejtvényeket, illetve irodalmi vagy művészeti alkotásokat is. Így ehhez, mondhatni, szorosan kapcsolódik jelenlegi kutatási területem is.

Madách Gáspár elmélkedése a paráznaságról

Az ember alapvetően társadalomban él és ennek a létformának minden egyes korszakban megvannak a maga nehézségei. A kora újkorban az etikai kérdések jóval nagyobb súllyal estek latba, mint napjainkban. Ha például egy olyan kődarab, mint a paráznaság, belekerült az egyébként jól olajozott erkölcsi gépezetbe és azt meghibásította, az így kialakult társadalmi krízis a korszak gondolkodóinak egész hadát késztette eszmefuttatásra. Madách Gáspár (1590 k. – 1647) paráznaságról szóló elmélkedésében rámutat arra, hogy a 17. századi Magyarországon milyen égető társadalmi problémaként merült fel a szemérmetlenség. A klasszikus intertextusokkal gazdagon átszőtt textusból az is kiderül, hogy miként reprezentálódott ez az erkölcsi témakör az antikvitás irodalmában és a Bibliában, azaz hogy például Arisztotelész, Ovidius, Seneca, Szent Pál vagy az olyan ókeresztény írók, mint Aranyszájú Szent János hogyan próbálták óva inteni koruknak emberét a kicsapongó, buja életmódtól. Az előadásomban arra vállalkozok, hogy Madách paráznaságról szóló prózai munkája és annak allúziói mentén egy összetett képet rajzoljak erről a korszakokon átívelő etikai problémáról és az általa okozott társadalmi válsághelyzetről. Továbbá arról is lesz szó, hogy a Madáchnak tulajdonított lírai és prózai szövegek, köztük a bujaságot ostorozó költemények illetve a pestisről és a paráznaságról szóló értekezések is, egy ideig unokafivére, Rimay János neve alatt hagyományozódtak, így már a szerzői korpusz beazonosítása, körülhatárolása sem volt éppen zökkenőmentes. Joggal mondhatjuk tehát, hogy Madách Gáspár életműve mind módszertanilag, mind tematikailag kiváló terepéül szolgálhat a krízisek és nehézségek tanulmányozásának.

Jármi Bence vagyok, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának, Filozófia Mester szakos hallgatója. Másodéves, végzős hallgatóként a szakdolgozatom témája a német idealizmus Immanuel Kant és Georg Wilhelm Friedrich Hegel közötti időszaka. Kutatásom során leginkább az Immanuel Kant kritikai filozófiájában megjelenő „reflexió” fogalommal, illetőleg Kant által szegmentáltan kidolgozott történetfilozófia koncepciójával foglalkoztam. Leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy a Kant filozófiájában jelen levő történetiség hogyan válik metafizikai koncepcióvá, és hogy ennek milyen következményei vannak a német idealizmus Kant és Hegel közötti időszakára nézve. Mindez tágabb értelemben véve azért jelentős, mert a történelem szerepe, különösen Hegelnél metafizikai fordulatot vesz. Szemben a Kantnál betöltött mellékes, antropológiai, és teleológiai szerepével; Hegelnél a történelem a Szellem fejlődésének meghatározó strukturális elemévé válik. Ezen kívül érdeklődési területeim közé tartozik Spinoza és Leibniz filozófiája és hatásuk a német idealizmus egészére. Továbbá foglalkoztat Hegel és Lukács György filozófiatörténeti jelentősége a Marxizmusra tett hatásuk szempontjából. Leendő doktori kutatásom egyik általános célkitűzése lesz a társadalom, a politika és a filozófia viszonyának akkurátus feltérképezése és megértése.

A szabadság problémája a panteizmus-vitában: Adalékok Jacobi Spinoza-könyvének filozófiatörténeti jelentőségéhez

1785-ben jelent meg Friedrich Heinrich Jacobi Spinoza-könyvként ismert műve (Über die Lehre des Spinoza in Briefen an den Herrn Moses Mendelssohn). A szöveg később alapjául szolgál a kor német társadalmában széleskörűvé váló panteizmus-vitának. A Spinoza tanításait tematizáló diskurzus három fő alakja között (Jacobi, Lessing és Mendelssohn), a kialakuló polémia fő okát a Spinoza filozófiájával való szembefordulás, illetőleg a vallás és a filozófia viszo-nyának újra definiálása motiválja. Előadásomban a Spinoza-könyv szövegét elemezve azt fogom bemutatni, hogy a Jacobi által választott filozófiai beszédmód, a történet levélformában való közlése, a Lessinggel folytatott párbeszéd; továbbá az ez alapján rekonstruálható konfliktus Jacobi és Mendelssohn között, mennyiben tekinthető tradicionális filozófiai dialógusnak. Előadásomban arra is keresem a választ, hogy Jacobi interpretációjában hogyan helyezhető el Spinoza az ateizmus modern kori történetében. Elemzésem alapját a Jacobi által is idézett spinozai „szabadság” fogalom képezi. Az előadás első felében az elemzett mű strukturális felépítését figyelembe véve, röviden bemutatom a fent említett három filozófus koncepciójának spinozai aspektusait. Különös tekintettel arra, hogy a vizsgált korszak Kanthoz kötődő recepciójában miként helyezhető el az éppen kialakuló panteizmus-vita. Az előadás második felében a szabadság filozófiai problémájának részletes taglalásán keresztül a Spinozától való vélt elfordulás fenntarthatóságát vizsgálom meg. A készülő tanulmányom kulcskérdése tehát arra vonatkozik majd, hogy mennyiben lehetséges elfordulni a spinozai koncepciótól, amennyiben fenn kívánjuk tartani a filozófia spekulatív jellegét, mely a német idealizmus későbbi évtizedeiben már a filozófiai gondolkodás meghatározó sajátossága.

Elkészült a 2022-es FiKon programfüzete! Nézegessétek és találkozzunk Debrecenben november 10-én!

Megjelent a Fiatalok Konferenciája 2022 felhívása. Az idei téma "Krízisek és nehézségek a régiségben", a helyszín pedig a napsütötte Debrecen. Az absztraktokat szeptember 11-ig várjuk a krizis.fikon@gmail.com címre, és mindenkit szeretettel látunk november 10-11-én!

Törtei Renáta PhD hallgató vagyok a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájának Életmód- és Társadalomtudományi Műhelyében. Ugyanitt végeztem 2011-ben spanyol-történelem szakos bölcsész-tanárként. Ezzel párhuzamosan a Károlyi Mihály Spanyol-Magyar Tannyelvű Gimnáziumban tanítok, jelenleg a történelmet spanyol nyelven. Két kisgyermek édesanyjaként próbálok lavírozni a mindennapok, a szakmai kihívások és a munka háromszögében. A doktori témám igen sajátságos: Thököly Imre személyének, tevékenységének és felkelésének megjelenése a spanyol nyelvű forrásokban. Emellett fontosnak tartom, hogy a sport is része legyen a mindennapoknak, így amatőr tollaslabdaversenyeken igyekszem megmérettetni magam.

Thököly Imre regényes élete két rég elfeledett hispán forrás tükrében

Doktori disszertációm témája, Thököly Imre mozgalmának spanyolországi visszhangja, a spanyol rendek reagálása a magyar rendek Habsburg-ellenes mozgalmaira és az azokra gyakorolt hatásuk. A disszertáció leadásának küszöbén már tengernyi hungarikával találkoztam Thököly Imre, Magyarország és főleg Buda várának 1686-os visszavívásával kapcsolatban. Most két olyan hungarikára koncentrálnám előadásomat, amelyekből Magyarországon egy-egy példány lelhető fel, de kissé kívül esnek a kutatók látóterén és így feledésbe merültek. Az egyik mű D. Joseph Rodriguez munkája La Famosa historia del Conde Emerico Tekeli (Madrid, 1738) címmel, amely regény végigmegy Thököly életén és meglehetős alapossággal tárja azt a spanyolul értő közönség szeme elé. Ez a kötet a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár Régi nyomtatványok tárában fekszik és igazi kuriózumnak minősül, hiszen kevés maradt fenn belőle a történelem viharos éveiben. A másik mű az Országos Széchenyi Könyvtár állományában található szintén igen nagy ritkaságnak számít, hiszen roppant kevés élte túl a viszontagságokat az elmúlt 300 évben. Ez a kötet pedig a Pedro Godoy által íródott Compendio de la vida de Emerico Tekeli, cabeça de los rebeldes y confederado con los turcos en Vngria című összefoglaló munka, amely 1684-ből származik. Mindkét esetben igyekszem feltárni a művek keletkezését, bemutatni tartalmukat és megvilágítani fontosságukat a mai kutatók számára összehasonlítva őket más hasonló már ismert művel.

A PhD kutatásom időszaka a 17. század utolsó harmadát öleli fel (1680–1699), amikor is számos olyan esemény történt a Magyar Királyság területén, főként a visszafoglaló háborúk során, amelyek megváltoztatják majd egész Európát az elkövetkezendő évszázadokban. Tehát ezt az időszakot mutatnám be a forrásokon keresztül a konferencia közönségének. Ezek az iratok – reményeim szerint – a kutatók segítségére lehetnek ahhoz, hogy megítélhessük hogyan látták hazánkat és a törökök elleni küzdelmünket külföldön. Az előadás során nem kimondottan Thököly gróf személyének, illetve tevékenységének spanyol megítélését szeretném elsősorban közzétenni, hanem olyan forrásanyagokat szeretnék bemutatni, amelyek feledésbe merültek az évek folyamán, azonban igen izgalmas új színezetet adhatnak a témának.

A konferencia programja megtekinthető itt.