Kovács Annamária vagyok, az ELTE irodalom- és kultúratudomány mesterszakának másodéves hallgatója. A 13–14. századi magyarországi prédikációirodalommal foglalkozom; jelenlegi kutatásaimban a prédikációkban megjelenő Mária-tiszteletet vizsgálom. Korábban a Königsbergi Töredékkel és Szalagjaival foglalkoztam, és ezen (feltehetően prédikációhoz köthető) nyelvemlék viszonya a latin nyelvű sermoirodalomhoz szintén érdeklődésem középpontjában áll.
„Non sicut ceteri homines”. A gyermek Jézus reprezentációi a középkori Magyarországon
A középkor folyamán egyre inkább megerősödött a keresztények részéről az az igény, hogy Jézus gyermek- és fiatalkorát megismerjék, a kanonikus evangéliumok azonban meglehetősen szűkszavúan szólnak Krisztus életének korai időszakáról. Az érdeklődő hívők mégis képet alkottak maguknak a gyermek Jézus életéről (pl. apokrif iratok révén), és meglehetősen elterjedt témává tették, amely számos művészeti, irodalmi alkotásban, és számos társadalmi rétegben szerepet kapott (ennek ellenére a gyermek Jézus motívuma a keveset kutatott témák közé tartozik). A vágy, hogy Jézus gyermekkorát megismerjék, abban gyökerezik, hogy Jézus emberi volta egyre nagyobb figyelmet kapott, és a hívőket egyre inkább érdekelte Megváltójuk emberi élete, ezzel összefüggésben pedig az, hogy emberi gyerekként hogyan viselkedett, hogyan élt. Ám a Jézus gyerekkorát bemutató alkotások gyakran kiemelik, hogy miben volt Jézus más, mint a többi gyerek.
Előadásomban a gyermek Jézus reprezentációit három prédikációs gyakorlatban használt gyűjtemény – a Königsbergi Kódex, a Leuveni Kódex és a Pécsi egyetemi beszédek – szövegeit elemezve mutatom be. Mindhárom gyűjtemény tartalmaz olyan szövegeket, amelyek kiemelik, hogy a gyerek Jézus miben tér el a többi gyerektől: a Pécsi egyetemi beszédek több (karácsonyra, vízkeresztre írt) prédikációja hívja fel a figyelmet Jézus általános gyermeki jellemzőkkel szembeni kiválóságára; a Leuveni Kódex szintén tartalmaz Jézus más gyermekektől eltérő csodálatosságát hangsúlyozó karácsonyi beszédet, distinkciókat. A Königsbergi Kódexben pedig a Königsbergi Töredék és a forrásául szolgáló, kódexben olvasható Pszeudo-Maximus beszéd is összehasonlítja az átlagos gyerekeket és Jézust – ám ez esetben az összehasonlítást az ördög végzi el. Előadásomban tehát ezen szövegeket hasonlítom össze abból a szempontból, hogy mi az, amit Jézus embergyermeki voltából kiemelnek.
A konferencia programja megtekinthető itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.