DE, Irodalomtudományi Doktori Iskola, doktorjelölt. Kapcsolat: otiliabalog@gmail.com
A Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskola doktorjelölt hallgatója, valamit gimnáziumi tanár vagyok. Kutatási területem a magyar felvilágosodás irodalma, különös tekintettel a női alkotók szereplehetőségeire, szövegeik kulturális beágyazottságára, valamint az (ön)reprezentációra. Készülő disszertációmban többek között Molnár Borbála (1760–1825) és Újfalvy Krisztina (1761–1818) közös kötetével (Barátsági vetélkedés..., Kolozsvár, 1804.), Fábián Julianna (1766–1810) és Gvadányi József (1725–1801) munkájával (Verses levelezés..., Pozsony, 1798), valamint Vályi Klára (1750–1820) alakjával foglalkozom. Érdekel, hogyan függ(ött) össze a kanonizáció folyamata azzal, hogy a szerző az elitirodalom vagy a közköltészet képviselője.
Molnár Borbála életének tükre
Készülő disszertációm centrumában a 18–19. század magyar nyelven alkotó nőírói állnak, akik közül Molnár Borbála (1760–1825) szokatlan módon több kötetet is publikált élete során. Tervezett előadásomban ezek egyikével, a Molnár Borbála Munkáji (első kiadás 1793, második kiadás 1794) cíművel, ennek is Második Darabjával (teljes címén: Molnár Borbála Munkáji Második Darabja melly készült 1792-dik Esztendöben Sátor-Alja Új- helyben, mellyben béfoglaltatik az ő Életének Igaz Tüköre) foglalkoznék.
Kettős céllal fordulok a szöveg felé: egyrészt az foglalkoztat, hogy a Molnár által fogalmazott önéletrajz hogyan viszonyul a róla írott önéletrajzokhoz, leginkább a Szinnyei József (1830–1913) nevével fémjelzett Magyar írók élete és munkái (1891–1914) című életrajzi lexikonban megjelent leíráshoz. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a később keletkezett Molnárról szóló szakirodalom mennyire hiteles az önéletrajz tükrében, kiegészíti-e azt, vagy ugyanazokat az adatokat tartalmazza, hasznosítja újra.
A másik elemzési szempontom arra vonatkozik, hogy Molnár hogyan használja fel, hogyan használja újra kora gondolkodásának meghatározó elemeit: a (görög) mitológiát, illetve a (barokk) vallásosságot. Az előbbi tekintetében Büblisz alakjára térek ki leginkább, akit önéletírásában több alkalommal említ Molnár Borbála. A vallásossággal kapcsolatban azt hangsúlyoznám, hogyan és milyen mértékben volt meghatározó a költőnő számára. Mindeközben kitérek a szöveg műfaji besorolásának kérdésére.
A konferencia programja megtekinthető itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.