A „másik” szerepe 1500 előtti magyar krónikákban
Elméleti szinten széles körben elfogadott álláspont, hogy a történelemtudomány ugyanolyan fikciós szövegekkel dolgozik, mint az irodalomtudomány. Az irodalomtudomány viszont nem használja ki az ebből származó lehetőségeket, és a történelmi szövegeket jellemzően ma is csak pozitivista szempontok alapján kutatja.
Az áttekinthető összterjedelmű, néha egyenesen szűkszavú középkori magyar krónikás irodalom is sok kerekre zárt történetet tartalmaznak, melyekben didaktikus vagy narrációs szempontok fontosabbnak tűnnek a hitelességnél. Jelen előadás az 1500 előtt keletkezett magyar történelmi témájú, de nem csak a magyar megbízásból készült krónikákban vizsgálná az „a másik” szerepében levő karakterek narratológiai megalkotottságát. Eddigi tapasztalataim szerint a két tipikus másik-karakter az idegen, és a nő, akiket gyakran egy jellemhiba, vagy démoni szenvedély mozgat, így alkalmasak a történet negatív katalizátorának szerepére is.
A célkitűzéssek között szerepel annak felmérése, hogy milyen attribútumok írják le és teszik felismerhetővé a másik pozíciójába helyezett karaktereket, milyen más szerepekkel kerülnek kapcsolatba, milyen attitűdöket próbál mindez közvetíteni a befogadó számára.
A konferencia programja elérhető: itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.