HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2015.09.05. 18:53 Hermina Gesztelyi

A debreceni részleg újabb tagja

A szervezőbizottság debreceni részlegéből másodikként bemutatkozva több tekintetben is csak ismételni tudnám Annát, ezt igyekszem elkerülni. Ám nem hallgathatom el, hogy magam is a Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója vagyok, valamint hatalmas lelkesedéssel tölt el, hogy idén debreceni diákokkal bővült a szervezők köre, ennyi azonosság talán belefér.

Alapszakos hallgatóként a témám Bethlen Kata Önéletírásának vizsgálatából és az ebből készülő kritikai kiadás szövegbeviteli munkálataiból indult ki. Hamar kiegészült a kutatás imádságoskönyvének és leveleinek elemzésével, majd fonalas munkáinak, templomi adományainak számbavételével, értelmezésével. Ezek felderítését és autopszia alapján történő tanulmányozását több külföldi tanulmányút és különböző ösztöndíjak segítették. Az eddigi eredmények OTDK-dolgozat, konferencia előadások és publikációk formájában láttak világot.

Doktori témám a 18. századi nők – elsősorban a nemes asszonyok – művelődésének, és műveltségük megmutatásának lehetőségeit vizsgálja, figyelembe véve többek között a neveléstörténeti, mediális, kegyességi és reprezentációelméleti összefüggéseket. Ezen műveltség kiemelt hordozói bizonyos írásos formák (önéletírás, imádság, levél), valamint a textíliák. Így az idei előadások közül elsősorban a hordozókkal és az emlékirat-irodalommal, illetve ezek összefüggéseivel foglalkozók érdekelnek.

dsc_0662.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: önéletírás textília Gesztelyi Hermina Bethlen Kata


2015.09.04. 14:24 simon.zsolt

Egy újabb szervező...

2013-ban még előadóként, idén először szervezőként veszek részt a FiIKON-on. Mindkét esetben izgalmakkal teli kihívásokkal szembesültem (és szembesülök még most is). Ugyancsak idén kezdem tanulmányaimat az ELTE BTK Reneszánsz tanulmányok mesterképzésen, ahol a digitális filológia területeivel, nagyméretű irodalmi korpuszok korszerű feldolgozásához szükséges módszerek kutatásával tervezek foglalkozni.

Alapszakos tanulmányaim során a 15-16. századi magyar nyelvű ráolvasások szövegépítkezési módszereivel, műfaji jellemzőivel, és a különböző befogadói magatartásokra utaló reflexiókkal foglalkoztam, ezért az idei konferencián engem különösen érdekelnek azok az előadások, amelyek a hordozó szerepét vizsgálják a befogadás tekintetében.

Tanulmányaimmal párhuzamosan segédkeztem a Villanyspenót hálózati irodalomtörténet szerkesztésében, a Régi Magyar Exemplumadatbázis elkészítésében, és jelenleg a Szegedi és Pécsi Tudományegyetemen közösen készülő, 17. századi magyar versek adatbázisán dolgozom.

dsc_0093_vagott.JPG

Szólj hozzá!

Címkék: konferencia adatbázis irodalomtörténet középkori irodalom fikon Fiatal Kutatók Konferenciája ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék ráolvasások


2015.09.01. 09:51 Posta Anna

Folytatódik a szervezőbizottság bemutatkozása

Az előző cikkben már olvashattátok, hogy a konferencia szervezőbizottsága új tagokkal bővült. Személy szerint nagy örömömre szolgál, hogy a csapat aktív tagjaként immár én is hozzájárulhatok az idei FiKon sikeréhez. A mostani cikkben rövid bemutatkozásomat olvashatjátok.

2014 nyarán a Debreceni Egyetemen végeztem magyar-latin tanárszakon. Alap- és mesterszakos éveim alatt a 16-17. századi magyarországi latin nyelvű irodalom több területével is foglalkoztam: diplomamunkám témájaként 16. század végi magyar peregrinusok tollából származó latin nyelvű retorikai beszédeket elemeztem, OTDK-dolgozatom az 1565-ös kolozsvári Bonfini-kiadvány latin nyelvű, Mátyás királyt dicsőítő kísérőverseiről szólt, egy másik írásom témája pedig Alistáli Farkas Jakab 1652-es utrechti disputációja volt.

Jelenleg a Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának másodéves hallgatójaként a magyarországi protestáns neolatin költészet jellemzőit vizsgálom 16-17. századi szerzők műveiben. Legutóbbi tanulmányomban Leonhardus Mokoschinus latin nyelvű, hexameteres Ószövetség-parafrázisának paratextusaival foglalkoztam. Az idei konferencia témái közül az intézményes keretekhez kevéssé köthető irodalmi csoportok munkásságáról, illetve a nem mindennapi, kiemelkedő irodalmi értékű szövegekről szóló előadások hoznának leginkább lázba.

kep.bmp

Szólj hozzá!


2015.08.26. 23:00 Zeusmester

Újra itt van, újra itt van, újra itt van a nagy csapat...

Ezt a cikket a megrögzött FIKON-rajongókon kívül azoknak ajánljuk, akiknek a nyárutó Balatonozás alkalmával már elkezd feltámadni a lelkiismerete, és belátja, hogy hamarosan a tudomány terén kell majd virítani, ám egyelőre elriasztja a tanegységlisták fenyegető komorsága. Megnyugtatásukra közöljük, hogy idén is lesz FIKON, unalmas félévtől tehát semmi esetre sem kell tartaniuk.

A konferencia szervezőbizottságának megújulása folyamatos, ebben az évben a Debreceni Egyetem és az ELTE diákjai közösen dolgoznak majd a FIKON sikeréért. Ebben a cikkben a szervezőbizottság régi motorosait szeretnénk röviden bemutatni. Kezdjük rögtön Maróthy Szilviával, aki egy tündéri fiúgyermek mellett a Fiatalok Konferenciájának is szülőanyja:

marothy_feje.bmp

Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola A magyar barokk programjának másodéves hallgatója vagyok, kutatási területem a 17. század, elsősorban a Balassi-imitatiók, -aemulatiók költészete, metrikájának kombinatorikus vonásai. Ezen túl digitális szövegrögzítéssel (TEI XML), s a digitális könyvtárkérdéseivel foglalkozom -- esetenként a Széchényi Könyvtár önkénteseként.

Mesterszakos éveim alatt a 16. századi költészet (tipo)gráfiai megjelenésével, a központozás s egyéb tagolójelek metrikai határjelölő funkciójával foglalkoztam, így az idei konferencia számomra legérdekesebb témája a szövegek és hordozóik kapcsolata: az egyes szövegtípusok, s olvasóközönségük milyen médiumra találnak, s azok milyen (külső) jellegzetességekkel bírnak.

 Az ő jobbkeze a szintén harmadik éve szervező Görög Dániel ezt tartotta fontosnak magáról:görögd.jpg

Az ELTE BTK-n a Reneszánsz tanulmányok MA után az Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar és Európai Reneszánsz programján koptatom a padot. Érdeklődési területem középpontjában a XV. század magyar udvari kultúrája áll. Nehéz lekötni a figyelmemet mindig elkalandozik, hol a történelem, hol a nyelvészet, most meg épp a krónikairodalom felé. Ezzel párhuzamosan a konferenciakiírás információtörténeti pontját találtam legérdekesebbnek, a műfajok, és elsőként az olvasók megjelenésével kapcsolatos előadások izgatnának fel.

Szólj hozzá!

Címkék: fikon Fiatal Kutatók Konferenciája Görög Dániel Maróthy Szilvia


2015.08.04. 18:16 Maróthy Szilvia

Megjelent a FiKon második konferenciakötete

Tisztelt kollégák,

kedves fiatal kutatók,

örömmel jelentjük, hogy megjelent a kultúrjav. Írásbeliség és szóbeliség irodalma -- újrahasznosítva című, 2014-ben az ELTE BTK-n megrendezett konferencia előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet.

A kötet elektronikusan is elérhető, letölthető a reciti recenziós és kiadói portálon keresztül.

Kötetbemutatóra várhatóan szeptember végén kerül sor.

Kellemes olvasgatást!

[link: http://reciti.hu/2015/3113]

1 komment

Címkék: konferenciakötet fikon reciti kultúrjav Fajt Anita Bartók Zsófia Ágnes Görög Dániel Maróthy Szilvia Pap Balázs Arianna könyvek


2015.04.14. 11:23 Maróthy Szilvia

Felhívás 2015

Elkészült a Fiatalok Konferenciájának idei felhívása!

A konferencia címe: Szöveg, hordozó, közösség. Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban.

Helyszín, időpont: DE BTK, Debrecen, 2015. november 26–27.

Jelentkezési határidő: szeptember 20.

 

(A részletes felhívás itt érhető el.)

 Várjuk a jelentkezőket!

Szólj hozzá!


2014.11.21. 00:46 fajtanita

+1

Kedves blog-függő olvasóink és keresőmotorok! Mint bizonyára észrevettétek, egy előadót a konferencia napjára is hagytunk, hogy még indulás előtt is olvashassatok egy újabb rezümét. Gesztelyi Hermina az egyik legfiatalabb előadónk, na persze nem ezért maradt a végére, hanem mert előadása igazán izgalmasnak ígérkezik. Hermina a Debreceni Tudományegyetem hallgatója, előadásának címe: Bethlen Kata és a mintakönyvek lehetséges kapcsolata.

Gesztelyi Hermina.JPGElőadásom egy olyan korpuszt igyekszik bemutatni és értelmezni, amely a magyar kutatásban eddig kevesebb figyelmet kapott, illetve vizsgálata kizárólag művészettörténeti megközelítésű volt, nevezetesen a mintakönyveket. A 16–18. században igen népszerű kiadványok kéziratosan és nyomtatásban egyaránt terjedtek, elsősorban a hímzők, varrók tulajdonában voltak. A tekintélyes textilkészítő-műhelyt fenntartó Bethlen Kata esetében éppen ezért indokoltnak tűnik ezt a szempontot is érvényesíteni. A református patróna változatos mintákkal rendelkezett, és ezeket folyamatosan bővítette is, igyekezett megszerezni a neki tetsző darabokat, ahogy az leveleiből is kitűnik: „Őkegyelmét terheltem volt valami párta formák iránt…”. Így a hozzá köthetően fennmaradt textíliák mintavilágának elemzésekor az ilyen gyűjteményekkel való összevetés segít európai kontextusban is elhelyezni tevékenységét. Ami viszont a mintakönyvek korábbi értelmezésénél nem került előtérbe, az az hogy dedikációikkal ezek a kiadványok egy követendő nőképet is megfogalmaznak, forgalmaznak. A Bethlen Kata kutatásban már Markos Andrásnál megjelent szempont szerint, akár közvetlenül, akár közvetetten, Bethlen Kata patrónai, kultúraszervezői, írói tevékenységére valamiképpen hatást gyakoroltak udvari papjai, illetve halotti beszédeik, a női életvezetési tanácsadó könyvek, az angol puritán és pietista kegyességi szövegek és az erős hatást gyakorló családi hagyomány. Ugyanilyen kultúraforgalmazóként, elvárások és viselkedési minták hordozóiként érdemes tekinteni a mintakönyvekre is.

Szólj hozzá!


2014.11.18. 12:38 fajtanita

Rontás vagy javítás?

Szatmári Áron, egyik nem doktorandusz-hallgató előadónk a kevesek közül, a PTE BTK magyar szakának régi magyar irodalom szakirányos végzős hallgatója, valamint a Kerényi Károly Szakkollégium tagja. Előadásának címe: Rontás vagy javítás? Szöveghagyományozódás a Bogáti-korpuszban

SzÁ - kép.jpgA magyar szakirodalomban több ma is sokat hivatkozott tanulmány foglalkozik teoretikusan a szöveghagyományozódás és a szöveghiba kérdésével. Előadásom esettanulmány, melynek célja, hogy egy sok szempontból nagyon is egyedi korpuszon, Bogáti Fazakas Miklós zsoltárain keresztül mutasson be egy lehetséges hibafogalmat, mely reményeim szerint árnyalni tudja az erről folyó elméleti vitát.

A zsoltárok nagy része kéziratokban terjedt, és soha nem érték meg a nyomtatottságot. Ezen szövegek másolásának jellemző mozzanata a javítás: a legtöbb másoló célja egy integráns, az adott közönség számára befogadható szöveg létrehozása. Ha az így keletkező változásokat a hagyományos módszerrel a feltételezett eredeti szöveghez mérjük, nem érthetjük meg a szöveg másolójának aktuális szándékait, aki tipikusan nem a szerzői változatból, hanem egy előtte lévő szövegállapotból dolgozik. Ráadásul az ilyen típusú másolás mellett nem csak megnövekszik, hanem akár valószínűvé válik a horizontális variánsok létrejötte, tehát a lachmanniánus vizsgálódással könnyen a Vadai István által emlegetett anomáliába ütközünk.

Azok a szövegek, amelyek a korban megjelentek nyomtatásban, tehát bekerültek az istentiszteleti úzusba, ismertségük, énekeltségük révén hatással lesznek a másolásra, variánsaik felbukkannak a kéziratokban is. Ám több jel is arra mutat, hogy itt nem a nyomtatott szöveg, hanem az emlékezet van közvetlen hatással a másolóra, tehát valamiféle a szóbeli hagyományozódáshoz hasonló jelenség érvényesül, ha nem is nagymértékben.

Előadásomban ezek alapján egy új megközelítésű szövegfogalmat rajzolok fel, amely komplexebb módon tudja kezelni a szerző és másoló és az általuk végzett tevékenység közti különbséget.

Szólj hozzá!


2014.11.18. 12:29 fajtanita

19. századi népmesék

Következő előadónk Pajor Katalin, aki esetében kivételt tettünk és 19. századi témájú előadását is beválogattuk a programba, Katalin a következőket írta magáról: A Szegedi Tudományegyetem néprajz mesterszakának elsőéves hallgatója vagyok. Szakdolgozatomat egy népi kéziratos füzetről írtam, annak is elsősorban népmeséiről, erről fogom előadásomat tartani. Előadásának címe: Egy 19. századi, törökszentmiklósi népi kéziratos füzet folklorisztikai elemzésének tanulságai.

 

Pajor Katalin.jpgEgy 2008. szeptemberi tiszakürti terepkutatás során a falubéli régiségkereskedőnél bukkant fel egy törökszentmiklósi hagyatékból származó kéziratos füzet. A feliratozás szerint egykor Deák Lajos tulajdonában lévő 19. századi füzet (1881-96 között íródhatott) néhány mindennapi bejegyzés mellett számos, a népköltészet műfajai közé sorolható művet tartalmaz. Korábbi munkáimban e nem mindennapi darabokat tartalmazó füzet elemzésével foglalkoztam. Általános jellemzése mellett a füzetben megtalálható művekből részletesen a népmese kategóriába soroltakat vizsgáltam, azokat a magyar népmesekutatás módszereivel igyekeztem elemezni. Választásom azért esett rájuk, mert paraszti kéziratban fellelt népmesékkel aligha találkozhatunk. Elemzésem során az író stílusára, motivációira is megpróbáltam fényt deríteni. Előadásomban a mesék, és a füzet elején található vallásos népénekek mellett egy különleges mondaalapú történetre is kitérek. Emellett megpróbálok rámutatni, milyen szerepe lehetett a füzetben található szövegeknek, illetve magának a füzetnek a mindennapi kultúra írásbeli és szóbeli oldalának határán.

Szólj hozzá!


2014.11.18. 12:22 fajtanita

Cseh exulánsokról

Következő előadónk Papp Ingrid, aki a következőket küldte magáról: 2004-ben érettségiztem a királyhelmeci Gimnáziumban. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–történelem szakpáron sikeresen záróvizsgáztam 2009-ben. 2010-ben felvételt nyertem a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájába, klasszikus szövegtudomány programra. Előadásának címe: Cseh exulánsok a felső-magyarországi városokban 

Kép (I).jpgA fehérhegyi csatát (1620) követő erőszakos térítés és birtokelkobzás következményeképpen cseh menekültek áramlottak be és telepedtek meg a felső-magyarországi területeken. Több okra vezethető vissza a cseh exulánsok Trencsénben és környékén való letelepülése. Ezeken a területeken magyar, szláv és német lakosság élt együtt, és a cseh menekültek a nyelvileg rokon szláv népességgel már meglévő kapcsolataik révén és a nemesi családok segítségével telepedhettek le a városokban. I. Rákóczi György birtokot adományozott a cseh testvériség tagjainak, akik később betagolódtak a magyarországi kálvinista egyházba. 

Kezdetben a Cseh Királyság enyhülő politikai és vallási légkörében reménykedtek, ami lehetővé tette volna visszatérésüket hazájukba, mivel azonban ez nem valósult meg, a városokban a cseh értelmiségi réteg fontos pozíciókat kezdett betölteni, gyakran közülük kerültek ki a papok és az elöljárók. Nyomdát alapítottak, amely 1637–1665 között Trencsénben és 1665–1717 között Zsolnán működött, kielégítve a többnemzetiségű polgári és nemesi réteg igényeit. A 17. században a felső-magyarországi területeken kialakuló multikulturális identitás és a kultúrák egymásra hatása tetten érhető az először szóban elhangzó, majd vélhetőleg a gazdagabb polgári családok kérésére a prédikátor által átdolgozott és nyomtatásban is megjelentetett halotti prédikációkban. Előadásomban a szlovakizáló cseh nyelvű halotti beszédekben megjelenő, a Wittenbergben tanult lutheránus értelmiség műveltséganyagából származó exemplumok sajátos forrásait vizsgálom.

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása