Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola A magyar és európai reneszánsz programjának negyedéves doktorandusz hallgatója vagyok, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár régi könyves könyvtárosa. Érdeklődésem középpontjában a 15–16. századi magyar és latin egyházi irodalom áll, ezen belül eddigi kutatásaim során a legtöbbet a középkor végi magyar kódexekkel, ezek exemplumaival, illetve a korabeli ferences rend- és könyvtörténettel foglalkoztam.
Két középkor végi magyar ferences külföldön. Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát művei egy hagenaui nyomdában
Temesvári Pelbárt (1435 k.–1504) és Laskai Osvát (1450 k.–1511) a régi magyar irodalom messze legtöbbet publikált szerzői, akik külföldön is jelentős sikereket értek el írásaikkal. A két obszerváns ferences munkái 1497- től jelentek meg folyamatosan nyomtatásban Nyugat-Európa számos jelentős nagyvárosában. Feltűnő azonban, hogy mind Pelbárt (Stellarium, Pomerium, Rosarium, Expositio), mind Osvát (Biga salutis, Gemma fidei) műveinek editio princepsei Johann Rynmann kiadásában jelentek meg, Heinrich Gran hagenaui nyomdájában. A Rynmann–Gran páros és a magyar szerzetesek közötti szoros kapcsolat ez alapján egyértelmű, ennek ellenére a kapcsolatot mai napig is csak néhány kutató vizsgálta (elsőként Karácsonyi János, legutóbb Bartók Zsófia Ágnes).Előadásomban alaposabban megvizsgálom Gran és Rynmann nyomdászi és kiadói munkásságát, profilját, elhelyezve ebben a magyar szerzők műveit, valamint megkísérlek felállítani egy hipotézist a publikálásra vonatkozóan.
A konferencia programja megtekinthető itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.