Fiatalok Konferenciája

Kovács Annamária vagyok, az ELTE irodalom- és kultúratudomány mesterszakának elsőéves hallgatója. Jelenleg a Königsbergi Töredékkel és Szalagjaival foglalkozom. Kutatásaim középpontjában a nyelvemlék és az őrzőkódexének kapcsolata áll: azt vizsgálom, hogy a kódex szövegei milyen kapcsolatban vannak a magyar szöveggel.

A Königsbergi Töredék és kéziratos környezete

A Königsbergi Töredék kutatásában lényeges fordulatot jelentett az a felfedezés, hogy a Töredék és a Szalagok felszabdalásuk előtt is az őrzőkódex részét képezték, és ezért a kódex vizsgálata hozzájárulhat ahhoz, hogy többet megtudjunk a nyelvemlékről. A kódex szövegeinek azonosítása nagyrészt már megtörtént, és a kódexbe író kezek vizsgálatára is történt már kísérlet, bár egy részletes, betűmintákkal alátámasztott elemzés még hiányzik.

Az azonban már most is biztosan megállapítható, hogy nem a magyar szöveg az egyetlen, amelynek a Königsbergi Töredéket és Szalagjait író kéz a lejegyzője, hanem még két típusú bejegyzés tulajdonítható neki: az egész könyvben megtalálható lapszéli jegyzetek és a kódex végén olvasható sermóvázlatok. Előadásom nagyobb részében ezzel a két bejegyzéstípussal szeretnék foglalkozni. A margináliák alapján arra keresem a választ, hogy a Königsbergi Töredék lejegyzőjének mi keltette fel leginkább az érdeklődését a kódex szövegeiben, és hogy a később általa lejegyzett szövegekben reflektált-e ezekre. A sermóvázlatok elemzése pedig további adalékokkal szolgálhat ahhoz a kérdéshez, hogy a Töredék lejegyzője milyen szövegeket ismerhetett.

A margináliák és a sermóvázlatok annak a kérdésnek a megválaszolásához is hozzájárulhatnak, hogy mi lehetett a Töredék funkciója: a lapszéli jegyzetek között van olyan, amelyik arra utal, hogy a megjelölt gondolatokat egy sermóhoz akarták felhasználni, és a Töredék körül olvasható prédikációvázlatok arra engednek következtetni, hogy a magyar szöveg szintén a prédikáció műfajához köthető.

A konferencia programja megtekinthető itt.