HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2018.10.20. 11:00 vrabelym

Bemutatjuk előadóinkat: Szűcs Kata (SZTE)

Szegeden, Egerben, Pécsett – de Lisszabonban és Ravennában is voltam egyetemista. A PhD képzést az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának Régi magyar irodalom alprogramjában végeztem. Jelenleg ugyanitt doktorjelölt vagyok. Kutatási témám kultusztörténeti: a kora újkori vallásos irodalomban megjelenő két szent, Árpád-házi és Portugáliai Szent Erzsébet alakját vizsgálom.

szucs_kata.jpg

Portugáliai Szent Erzsébet (1269/70–1336) megjelenése a kora újkori Magyarországon

 

A 2017-ben Pécsett megrendezett Fiatalok Konferenciáján tartott előadásom Árpád-Házi Szent Erzsébet és Portugáliai Szent Erzsébet portugál legendairodalomban megjelenő ikonográfiáját elemezte a 16–17. században. Ennek mintegy folytatásaképpen jelen előadásomban a két szent életrajzát és ikonográfiáját a 17–18. századi magyar egyházi irodalom kontextusában veszem górcső alá.

Dolgozatom középpontjában az 1625-ben szentté avatott Portugáliai Szent Erzsébet 17. századi magyarországi recepciója áll. A szent életű asszony magyar származása már a középkorban ismert volt, ezért jelen kutatásom arra fókuszál, hogy mikor és hogyan jelent meg a portugál királyné alakja a magyarországi egyházi irodalomban a szentté avatását követő időszakban.

Előadásomban azt vizsgálom, hogy a humanizmus szövegkritikai hagyománya mentén létrejött, a szentek életére vonatkozóan tudományos igényeket is támasztó gyűjteményes munkák, illetve prédikációk a 17. században milyen csodákat és motívumokat emelnek ki a portugál szent életrajzából, azaz mi az, ami fennmarad a középkori hagyományból és a 17. századi kortárs egyházi irodalom számára is hasznosítható marad. Magyarországon főleg a jezsuitákhoz köthetők az első ilyen jellegű összefoglaló munkák, melyek közül a következő kötetekben található életrajzok kerülnek közelebbi vizsgálatra:

Illyés András (1637 – 1712), A keresztyenyi életnek példája avagy tüköre az az: a szentek élete [...] V. A’ szent szüzekről, és özvegyekről, Nagyszombat, 1707.

Hevenesi Gábor (1656 – 1715), Ungariae Sanctitiatis Indicia, Nagyszombat, 1737.

Prileszky János (1709 – 1790), Acta Sanctorum Hungariae ex Jo. Bollandi S. J. & ejus Continuatorum Operibus excerpta, et prolegominis ac notis illustrata. Semestre I–II., Tyrnaviae, 1743–44.

Portugáliai Szent Erzsébet prédikációs és hagiografikus szöveggyűjteményeken keresztül bekerül a magyar szentek sorába, abban az időben, amikor egyre több magyar szentet kutattak fel, a vallásos áhítat elmélyítése mellett egyfajta politikai célzattal is.

A portugál szent felmenői között találjuk Árpád-házi Szent Erzsébetet is. Ehhez kapcsolódóan a dolgozat továbbá arra is keresi a választ, hogy ezek a prédikációk és szentek élete kiadások milyen forrásszöveg(ek)re hivatkoznak, és hogyan hozzák összefüggésbe a két középkori szent alakját a 17–18. században. különös tekintettel az ikonikus rózsacsoda megjelenésére.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://fikon.blog.hu/api/trackback/id/tr2714311919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása