Berta András vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem első éves, művelődéstörténet mesterszakos hallgatója. Alapszakos tanulmányaim során kerültem igazán közel az általam vizsgált korszak, a XVI. század kutatásához, amely kor szeretetét korábbi olvasmányaim, elsősorban Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve motiválta. A gyermeki kíváncsiság alapszakos éveim során komolyabb tudományos érdeklődést vont maga után, amely következtében a Magyar Nemzeti Levéltárban, illetve a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban folytattam kutatásaimat. A jelenleg még gyerekcipőben járó tudományos munkásságom egyik fő iránya, illetve motivációja nem más, mint a nemzeti romantika ferde tükre által a heroikus magasságokba emelt Dobó István, és az ő családjának, kapcsolatainak, tetteinek felülvizsgálata lenne.
A Dobó-család kapcsolati rendszerének főbb motívumai a XVI. század második felében
A XVI. század magyar történelme tele van határvitákkal, birtokperekkel, árulásokkal, nagyhatalmi érdekek okozta újabb és újabb háborúkkal. A mohácsi csatát követő évtizedek alapvetően megváltoztatták a külpolitikában a Magyar Királyság helyzetét, ám az ország belpolitikájában történő változások is sorsdöntő jelentőséggel bírtak. A két király közötti pártváltások sora, a folyamatos oszmán nyomás és az általánossá váló létbizonytalanság kreativitásra, alkalmazkodásra késztette a kor emberét. A XVI. század második felének kiemelkedő alakját, Dobó Istvánt az emberek nagy része az Egri Csillagokból ismeri. Személye elé a XIX. század nemzeti romantikája ferde tükröt tartott, hiszen az 1552-es híres ostromot követő idők szinte a feledés homályába vesztek. Dobó pályafutása azonban nem merült ki a török ostrom visszaverésében, hiszen a sikeres védelem után karrierje – és általa a család tekintélye – egyre magasabbra ívelt. A XVI. század viharos mindennapjai a Dobók számára is legfőbb prioritásként a vagyon és a birtok biztosítását rendelték. A védelem, és a személyi és vagyoni biztonság megtartása érdekében alkalmazkodni kellett a folyamatosan alakuló politikához, kompromisszumokat kellett hozni. Előadásomban a Dobó István fémjelezte XVI. századi főúri család kapcsolati hálóját vizsgálnám. Levéltári kutatásaim során a Dobók családi, udvari és oszmán kapcsolataira találtam írott bizonyítékot, amelyek feldolgozásával – a teljesség igénye nélkül – képet alkothatunk a kora újkori magyar főurak, elsősorban a Dobók politikai útkereséséről.
A konferencia programja megtekinthető itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.