Egyetemi tanulmányaimat 2014-ben kezdtem meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Ókori nyelvek és kultúrák alapszakán. Alapszakos hallgatóként a képzés második évétől a főszakom mellé neolatin szakirányt választottam specializációként, és többek közt innen merítettem témát a szakdolgozatomhoz is, amelyben Szigetvár 1556. évi ostromát vizsgáltam meg egy osztrák humanista, Wolfgang Lazius egy eddig kevéssé ismert és kevéssé kutatott munkájának tükrében. Jelenleg ugyanezen szak mesterszakos hallgatójaként folytatom tanulmányaimat az Antik örökség program keretei között, ahol elsősorban az alapszakon megkezdett témámmal összefüggésben folytatok további kutatásokat.
Johannes Herold Dialógusa, avagy egy elfeledett beszélgetés a XVI. századból
Az 1556-os magyarországi események, különös tekintettel a törökök Szigetvárnál szenvedett vereségére, Európa-szerte hírértékűnek számítottak, és az európai közvélemény élénk érdeklődéssel követte őket. Mindebből a nyomdász, humanista, történész és publicista Johannes Heroldt is kivette a részét: két művet is írt az 1556-os magyarországi események kapcsán. Az egyik ezek közül egy Rerum contra Turcas címet viselő dialógus. A témát Herold kortársa, Wolfgang Lazius udvari historikus is feldolgozta művében.
A dialógus fő témája az 1556-ban a törökök által ostrom alá vett Szigetvár – mely a Pécs elestével a dél-dunántúli területek feletti uralom kulcsát jelenti ekkor – megsegítésére indított osztrák hadjárat, amelynek célja, a Sziget szomszédságában lévő, török uralom alatt álló vár, Babócsa megtámadása. Ezzel a manőverrel elvonják onnan a török csapatokat, és lélegzethez juttatják a szigeti védőket. A hadjárat végül sikerrel jár, mert Babócsa ostroma után már nem képesek elfoglalni Szigetvárat, s a Dél-Dunántúl ezzel további tíz évre megmenekül a török fenyegetés elől.
Heroldt dialógusában látszólag törekedett az eseményeket lehető legpontosabban visszaadni. Úgy tűnik, célja elsősorban az volt, meglovagolván az ekkoriban nagy szenzációnak számító eseménysort, hogy fogyasztható formában nyújtson objektív tudósítást az 1556-os magyarországi hadjáratról. Mindezt Lazius is feldolgozta művében, bár kevésbé objektív módon. Előadásom elsődleges célja tehát ezen két szöveg egymáshoz való viszonyának vizsgálata, és ezen keresztül fényt deríteni Heroldt szerzői intenciójára mind a formát, mind a tartalmat illetően; továbbá választ keresek arra a kérdésre is, hogy Heroldt csupán forrásként használta-e Lazius szövegét, vagy egyszersmind árnyalni, vitatkozni is kívánt Lazius verziójával.
Mindezek fényében Heroldt szövege további fontos darab lehet az 1556-os dél-dunántúli hadjáratsorozat kirakósában, és minthogy a történettudomány figyelmét eleddig elkerülte, a későbbi kutatások folyamán a korszak páratlan forrásértékű dokumentumává válhat.
A konferencia programja megtekinthető itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal