Kusler Ágnes MA művészettörténész, az ELTE-BTK Művészettörténet-tudományi doktori program doktorjelöltje. Kutatási területe a kora újkori művészet, szorosabban véve az emblematika. Doktori disszertációjában a magyarországi képzőművészeti alkalmazott emblematika elemző korpuszát készíti el (17-18. század). Jelenleg a PPKE-BTK Művészettörténeti Intézetének óraadó oktatója. Kutatásai eredményeit rendszeresen prezentálja nemzetközi konferenciákon (SES, RSA, SCS).
Az „Arcimboldo-effektus” megkésett manifesztációi a magyarországi barokk művészetben
A Habsburg birodalom manierista festészetének legenigmatikusabb alakja Giuseppe Arcimboldo volt, aki II. Miksa és II. Rudolf udvarában alkotta meg „kompozit-portréit”. Arcimboldo „capriccióiban” – az eruditus szórakoztatás mellett – a mindenütt jelen lévő és teljhatalmú Habsburg uralkodók makrokozmosz és mikrokozmosz feletti uralmára is reflektált az Évszakok és Elemek sorozatában, amelyek a prágai Wunderkammer bejáratát díszítették. A politikai allegória Arcimbolo követőinek generációja számára már kevésbé volt központi kérdés: a festő inventiója a 17. századi művészetben autonóm műfajjá válva Európa-szerte elterjedtté vált, mint a technológiai és természettudományos fejlődés következtében létrejövő „új ember” manifesztációja. Előadásomban az „Arcimboldo-effektus” megkésett, 18. századi magyarországi példáit elemzem. Az esettanulmányok: Esterházy Pál fraknói Wunderkammere, amelynek bejáratát – mintegy politikai állásfoglalásként – a prágai Archimbolo-képek mintáját követő 1700 körüli másolatok díszítették; a noszvaji De la Motte kastély Johann Lukas Kracker műhelye által az 1780-as évek elején festett főlépcsőházának építészeti tagozatokból összetevődő figurái, amelyet a túlzott antikizálást Archimboldo modorában nevetségessé tevő Petitot metszet-sorozata alapján készítettek; valamint Stephan Dorffmeister 1789-re datált másolata egy Arcimboldo-követő 17. századi, az Aprószentekből összeálló Heródes-portréjáról. Mindhárom esetben alapvető kérdés, hogy az akkorra már „divatjamúlt” műfaj milyen céllal vált ismételten a megrendelők számára aktuálissá, illetve milyen előképeken, tradíción alapult annak felélesztése? Példáim három olyan kontextus felvázolását is lehetővé teszik, amelyekben az adott „kompozit-portrék” eltérő értelmezést igényelnek.
A konferencia programja elérhető: itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.