HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2016.09.27. 17:00 anitamarko

Bemutatjuk előadóinkat: Kusler Ágnes (ELTE)

Kusler Ágnes MA művészettörténész, az ELTE-BTK Művészettörténet-tudományi doktori program doktorjelöltje. Kutatási területe a kora újkori művészet, szorosabban véve az emblematika. Doktori disszertációjában a magyarországi képzőművészeti alkalmazott emblematika elemző korpuszát készíti el (17-18. század). Jelenleg a PPKE-BTK Művészettörténeti Intézetének óraadó oktatója. Kutatásai eredményeit rendszeresen prezentálja nemzetközi konferenciákon (SES, RSA, SCS).

 

kusler.jpeg

 

Az „Arcimboldo-effektus” megkésett manifesztációi a magyarországi barokk művészetben

 

A Habsburg birodalom manierista festészetének legenigmatikusabb alakja Giuseppe Arcimboldo volt, aki II. Miksa és II. Rudolf udvarában alkotta meg „kompozit-portréit”. Arcimboldo „capriccióiban” – az eruditus szórakoztatás mellett – a mindenütt jelen lévő és teljhatalmú Habsburg uralkodók makrokozmosz és mikrokozmosz feletti uralmára is reflektált az Évszakok és Elemek sorozatában, amelyek a prágai Wunderkammer bejáratát díszítették. A politikai allegória Arcimbolo követőinek generációja számára már kevésbé volt központi kérdés: a festő inventiója a 17. századi művészetben autonóm műfajjá válva Európa-szerte elterjedtté vált, mint a technológiai és természettudományos fejlődés következtében létrejövő „új ember” manifesztációja. Előadásomban az „Arcimboldo-effektus” megkésett, 18. századi magyarországi példáit elemzem. Az esettanulmányok: Esterházy Pál fraknói Wunderkammere, amelynek bejáratát – mintegy politikai állásfoglalásként – a prágai Archimbolo-képek mintáját követő 1700 körüli másolatok díszítették; a noszvaji De la Motte kastély Johann Lukas Kracker műhelye által az 1780-as évek elején festett főlépcsőházának építészeti tagozatokból összetevődő figurái, amelyet a túlzott antikizálást Archimboldo modorában nevetségessé tevő Petitot metszet-sorozata alapján készítettek; valamint Stephan Dorffmeister 1789-re datált másolata egy Arcimboldo-követő 17. századi, az Aprószentekből összeálló Heródes-portréjáról. Mindhárom esetben alapvető kérdés, hogy az akkorra már „divatjamúlt” műfaj milyen céllal vált ismételten a megrendelők számára aktuálissá, illetve milyen előképeken, tradíción alapult annak felélesztése? Példáim három olyan kontextus felvázolását is lehetővé teszik, amelyekben az adott „kompozit-portrék” eltérő értelmezést igényelnek.

 

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://fikon.blog.hu/api/trackback/id/tr3511722967

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása