HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2019.10.11. 15:00 vrabelym

Bemutatjuk előadóinkat: Virág Csilla (ELTE)

ELTE TDI, Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Doktori Program, másodév. Kapcsolat: viragcsilla1995@gmail.com

A Középkori és kora újkori egyetemes történelem doktori program másodéves hallgatója vagyok az ELTE-n. Érdeklődési területem a 16–17. századi angol társadalom- és kultúrtörténet, különösképpen az énekmondók szerepe a társadalmi rétegek közti kommunikációban.

virag-csilla-2.jpg

„prostituting their base and pestilent merchandize, not onely at such publik Merriment; but also in privat houses” – A zene és megrontói: énekmondók és zenészek a kora újkori Angliában

 

A zenének és a zenehallgatásnak filozófusok, zenészek, zeneelméleti szerzők már az antikvitástól kezdve különleges hatásokat tulajdonítottak: magasba emeli a földhöz ragadt test börtönében élő lelket, megnyugtatja az idegeket, harmóniába hozza a testet és így betegségeket gyógyít, és így tovább. Mindezen tulajdonságok a zene harmonikus voltából, az isteni szférával való közvetlen kapcsolatából fakadnak. A kora újkori Angliában azonban a zene és zenehallgatás egy másmilyen, sokkal profánabb aspektusa is a közgondolkozás előterébe került. A zene gyakran a rosszra csábító, erkölcstelen cselekedetekhez lelkes kíséretet nyújtó dologként jelenik meg, főként morális munkákban. A zeneelméleti értekezések jellemzően továbbra is az antik, zene erejét dicsérő hagyományokból merítenek. Így a két műfaj közt természetes egymásnak feszülésről beszélhetnénk a kérdésben, mégis a tiszta céllal használt zene a legtöbb esetben a morális munkákban is pozitív dologként jelenik meg, szembeállítva a romlott zenével, melyet alantas zenészek és énekmondók szolgáltatnak romlott helyeken (kocsma, vásár, templombúcsú) romlott közönségüknek.

Az előadás kora újkori angol morális értekezések és zeneelméleti traktátusok vizsgálatán keresztül azon kérdésekre keresi a választ, hogy melyek a zene azon pozitív jellemzői, amelyek (főként antik munkákkal alátámasztva) a kortárs romlott világban is elfogadhatók maradnak, illetve hogy hogyan állítják be a szövegek a zenét megrontó tényezőket és figurákat, valamint tevékenységüket, melynek eredményeként a zene egy negatív dologgá válik.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Szólj hozzá!


2019.10.11. 11:00 vrabelym

Bemutatjuk előadóinkat: Dávid Gergő (ELTE)

ELTE ITDI, Angol Irodalom és Kultúra a Középkorban és a Kora Újkorban Doktori Program, negyedév. Kapcsolat: davidgergo47@gmail.com

Dávid Gergő vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának negyedéves hallgatója. Tanulmányaimat az Angol Irodalom és Kultúra a Középkorban és a Kora Újkorban programon végzem. Fő érdeklődési köröm tárgya a kora újkori dráma, kiváltképp Christopher Marlowe és William Shakespeare művei. Készülő disszertációmban a két szerző művei közötti kapcsolódási pontok eddig nem kutatott aspektusait vizsgálom.

david_gergo.jpg

Doctor Faustus: Kétely és világkép

 

Christopher Marlowe Faustus-a többek között a szkepticizmus problémakörét vizsgálja, amelynek során a nyelv központi szerepet kap. A gondolkodás, a bizonyosság, a kétely és az önreflexió egyaránt központi elemeit képezik Ludwig Wittgenstein nyelvfilozófiai vizsgálódásainak. Bár Marlowe-t és Wittgensteint évszázadok, műveiket pedig műfajok is elválasztják egymástól, írásomban a Faustus-ban megjelenő szkepticizmus és a nyelv egymásra ható viszonyát kívánom bemutatni wittgensteini módszerek segítségével.

Arra a kérdésre keresem a választ, hogy Faustus miképp képes fenntartani a cselekmény során kibontakozó világképét a szkepticizmussal szemben – például hogyan hiheti egy tudós, hogy a pokol csak mese, miközben farkasszemet néz az ördöggel? A dráma egyértelművé teszi, hogy hit és világnézet tekintetében az empirizmus és a tapasztalat nem nyújthatnak kielégítő válaszokat. Továbbá azt is megfigyelhetjük, hogy a darab során Faustus próbálja fenntartani és igazolni világképét mindennel és mindenkivel szemben. A világgal szembehelyezkedő antihős problémafelvetései és önreflexív monológjai kora-modern tükörképeként értelmezhetők a wittgensteini filozofálásnak, kiváltképp ahogy az Wittgenstein poszthumusz kiadott A Bizonyosságról című művében jelenik meg.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Szólj hozzá!


2019.10.11. 10:39 vrabelym

A 2019-es FiKon programja

Elkészült a FiKon idei programja, itt megtekinthető. Mindenki készüljön, már csak pár hét!

fikon_vegleges_plakat.png

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása