HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK, a DE BTK, az SZTE–MTA és a PIM támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2020 őszén kerül megrendezésre Debrecenben, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2019.10.15. 15:00 vrabelym

Bemutatjuk előadóinkat: Kovács Dóra (ELTE)

ELTE TDI, Művelődéstörténet program, harmadév. Kapcsolat: kovacs.dori93@gmail.com

Kovács Dóra vagyok, az ELTE TDI Művelődéstörténet Doktori Programjának harmadéves doktorandusza. Disszertációm témája ecsedi Báthory István országbíró (1555-1605) udvara, földesúri famíliája. Az utóbbi időben a kutatásaim fókuszába a Báthory-famíliába tartozó köznemesek életpályája és kapcsolati hálója került.

kovacs-dora.jpeg

Állandóság és változás az ecsedi Báthory-famíliában a 16–17. század fordulóján

 

Báthory István (1555–1605) országbíró, kálvinista főúr, Somogy, Szabolcs és Szatmár vármegyék főispánja a 16. század utolsó harmadában virágzó udvart alakított ki Ecsed központtal. Tekintélyét többek közt kiterjedt szervitori köre alapozta meg. Ez a szervitori kör olyan társadalmi bázist biztosított a Báthoryak számára, amelyre támaszkodva befolyásuk nemcsak regionális, de országos szinten is érvényesült.

A Báthory-família struktúráját évtizedeken át visszatérő jellegzetességek határozzák meg. A Felső-Tisza-vidéki nemesség több családja is generációkon át vállalt szolgálatot a Báthoryak udvarában. Ugyanez a tendencia fordítottan is érvényesült, azaz számos olyan szervitort találunk az ecsedi udvarban, akik egymás után több Báthory urat is szolgáltak. Ennek megfelelően Báthory István több hűséges szervitorát is nagybátyjától, Báthory Miklós országbírótól örökölte, 1605 után, a Báthoryak ecsedi ágának kihalásával pedig a család szervitorai a szomszédos és örökösként fellépő udvarokba, így többek közt Báthory Gábor famíliájába épültek be.

A Báthory-udvarban vállalt szolgálat jellegét meghatározta, hogy sok esetben a szervitorok nem egyértelműen körülírható pozíciókat vállaltak, egy személy egyszerre láthatott el katonai és gazdasági, vagy igazgatási és reprezentációs feladatokat. Hasonlóképpen visszatérő motívum a Báthory-szervitorok megjelenése a vármegyei hivatalokban a törvényszéki esküdtektől egészen alispáni szintig.

A Báthory-famíliát a korszakokon átívelő társadalmi jellegzetességeken kívül leginkább a főurak személyes preferenciái határozták meg. Báthory István missziliseiben és végrendeletében is igyekezett segíteni és oltalmazni, örökösei figyelmébe ajánlani legkedvesebb embereit, akik a 16. század végi Szabolcs és Szatmár vármegyékben a kálvinista köznemesi elit meghatározó személyiségei voltak.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://fikon.blog.hu/api/trackback/id/tr3415220598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.