HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK, a DE BTK, az SZTE–MTA és a PIM támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2020 őszén kerül megrendezésre Debrecenben, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2019.10.12. 19:00 vrabelym

Bemutatjuk előadóinkat: Vrabély Márk (ELTE)

ELTE ITDI, Reneszánsz program, másodév. Kapcsolat: vrabelymarktibor@gmail.com

Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola másodéves doktorandusz hallgatója vagyok. Fő érdeklődési területem a középkori magyar vallásos irodalom és a ferences rend irodalmi és kulturális jelentősége a 15–16. században a Magyar Királyság területén, különös figyelmet fordítva a rend és a könyvnyomtatás kapcsolatára. Ezen témákkal is szorosan összefonódva főmunkatársként segítem a Régi Magyar Exemplumadatbázis munkáját, amely 1541-ig dolgozza fel az összes magyar nyelvű exemplumot.

vrabely-mark-2.jpg

„Amen. Amen.” A Tihanyi kódex Szent Eugénia legendája

 

A középkori magyar nyelvű kódexekkel kapcsolatos kutatások a mai napig nagy mértékben támaszkodnak a 19. század végi, 20. század eleji kutatók által publikált eredményekre. Különösen igaz ez a latin források esetében: Katona Lajos, Horváth Cyrill, Szilády Áron vagy Timár Kálmán írásai továbbra is sok esetben megkerülhetetlenek. Az elmúlt közel 100 évben azonban a kutatók számára elérhető középkori szövegek mennyisége – részben az újabb és újabb kiadásoknak, részben az internetnek köszönhetően – hihetetlen mértékben megnövekedett.

Ezen forrásbőség következtében a korábbi szakirodalmi állítások fenntarthatósága is több esetben megkérdőjeleződött. Ennek talán legjellegzetesebb példája az Érdy-kódex három szent ünnepére írott prédikációja (Sziénai Szent Katalin, Szent Ferenc, Páduai Szent Antal), amelyekről azt tartották, hogy Temesvári Pelbárt-fordítások. Ezt a nézetet a Sermones compilati kutatócsoport tagjai cáfolták meg, amikor meggyőzően bizonyították, hogy a Karthauzi Névtelen elkészítésükhöz Robertus Caracciolus Sermones de laudibus sanctorum című munkáját használta fel.

Azonban ennek ellenkezőjére is akad példa. A magyar kódexek legendáinak tradicionális forrása a Legenda aurea, ennek megfelelően nem meglepő, hogy a Tihanyi kódex (OSZK, MNy 75) Szent Eugénia legendájának (ff. 147r–165v) esetében is ezt hozza a modern kiadás. Az azonban már igen, hogy mindezt annak ellenére teszi, hogy Király György már egy 1915-ös (a kiadás által is hivatkozott!) cikkében megadta a helyes forrást: a Vitae patrumot. A tévedés később önálló életre kelt, és többek között a MAMŰL-be is bekerült.

Előadásomban a Tihanyi kódex ezen legendájával foglalkozom: a magyar szöveget összehasonlítom az (újonnan megtalált) latin forrással, és megpróbálom kiemelni a jellemző fordítási sajátságokat. Az előadás során ezen kívül megvizsgálom a szakirodalomban csak frater F-ként emlegetett scriptor teljes irodalmi munkásságát: a Tihanyi és a Kazinczy-kódexet.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://fikon.blog.hu/api/trackback/id/tr115217290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.