Túri Tamás jelenleg a szegedi Régi Magyar Irodalmi Tanszék másodéves doktorandusza, specialitásai a prédikációk és az apokalipszis-kommentárok. Előadásának címe: Unitárius prédikációalkotás a 17. század végén: Egy kéziratos prédikációs kötet szóbeliség és publicitás között.
Előadásomban a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárban található MsU. 1011-es jelzettel ellátott Theca Sacra Concionum… 1696-1698 című prédikációs kötetet vizsgálom, mely a kolozsvári unitárius iskola diákjainak Dimién Pál rektor szentírásmagyarázatai alapján összeállított munkáit tartalmazza.
A címlappal ellátott gyűjtemény elején egy latin bejegyzés mecénások megnevezésével tanúskodik arról, hogy a kötetet nyilvánosság elé szánták. A nyomtatási szándék erősen kérdéses, de a gyülekezet előtt elhangzott, majd azután sorjában lejegyzett munkák mindenképpen reprezentatív értékkel bírnak. A református és katolikus prédikációkutatással szemben az unitárius szövegalkotási módszerekről igen keveset tudunk. A kötet ilyen szempontú vizsgálata gazdagíthatja az eddigi képet, hiszen a diákok által írt szövegek egy elterjedt, iskolában oktatott szövegalkotási eljárásról kell, hogy tanúskodjanak.
További vizsgálati szempont a prédikációk dogmatikai elemzése, hiszen a felekezetek konfesszionalizációjában nyomtatott irataik, úgymint a káték, énekeskönyvek, prédikációs kötetetek nagy szerepet játszanak. Habár gyűjteményünk nyomtatása minden bizonnyal nem valósult meg, mégis ez lenne az első, még ha csak iskolai oktatásban is, de nyilvánosságnak szánt prédikációs kötet az 1569-ben kinyomtatott Dávid Ferenc prédikációs könyve óta (RMNy 269). Mivel a prédikációk Dimién Pál bibliamagyarázatán alapulnak, indokoltnak látszik a hollandiában járt peregrinusok által közvetített remonstráns elemek megjelenésének vizsgálata is.
Napjaink legfrissebb politikatörténeti kutatásai számára két modell kínálkozik: a brit eszmetörténeti és a német fogalomtörténeti alapú elemzés lehetősége. Bene Sándor a hazai politikatörténeti kutatás módszereire és irányvonalára tett javaslatában e két iskola módszereinek fúzióját javasolja. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon keletkezett, politikai tartalmat hordozó szövegek vizsgálata során egyszerre érdemes az általuk alkalmazott fogalmakat szótárszerűen számba venni és a maguk kontextusában elemezni használatuk történetének megvilágításában (Koselleck), illetve azon diskurzustípusokat - amelyen a politikai textusok létrejöttek - körvonalazni, továbbá e diskurzustípusok interakcióit és módosulásait értelmezni (Skinner).