Mezei Emese vagyok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandája. Kutatási területem a késő középkori magyarországi művészet, különös tekintettel a keresztény és profán ikonográfiai témákra, a tárgyi kultúra forrásként való használatára. Disszertációmban a polgári műveltség és a vallásosság kérdése foglalkoztat, a használati tárgyakon megjelenő, világi helyszínekről ismert toposzok jelentésrétegei, irodalmi és mentalitástörténeti összefüggései.
A nő és a bolond: Egy toposz megjelenései a középkori Magyarországon
A bolond gyakori figurája a középkori művészetnek, műfajra való tekintet nélkül, s jelentése és annak összetettsége, illetve árnyalása, a különböző bolondságok szétválasztása a korabeli irodalomban is megjelenik. A metszeteken (különös tekintettel a 15-17. századi német, németalföldi ikonográfiára) is azt találjuk, hogy a bolondság lehet többek között a női nem túlzott tiszteletének, a szellemi sötétségnek, a bűnöknek, vagy a halálnak is a szimbóluma. Olyan, általában negatív tulajdonságokat testesít meg, mely az alakját kísérő attribútumokból, még inkább az általa kísért személyekből válik világossá: egy fiatal hölgy mellett a világi hívságok múlandóságára, a földi kincsek hiábavalóságára mutat rá, egy kurtizán mellett a balgaság, a bűnök megmutatója, de a mértéktelen életélvezet szimbóluma lehet a kutya által megugatott bolond.
Nem adott társadalmi réteget figuráznak ki e tulajdonságok megjelenítésével a korszak alkotói, sokkal inkább a bolondok társaságában megjelenőkhöz tradicionálisan kapcsolt erényeket és azok elvesztését hangsúlyozzák ki, korszakuk erkölcsi hanyatlását téve témájukká. A bolond jelenléte elsősorban a mellette megjelenők balgaságára, bolondságára utal, akik gyakran nők, s lehetnek fiatal leányok, kurtizánok, szerencsejátékosok, vagy éppen apácák.
E képek nem az általuk hordozott morális többlet miatt voltak olyan népszerűek, elsősorban a mulatságos jelenetek, a szép és felcicomázott, vagy lemeztelenített hölgyek látványát értékelték elsősorban. Az előadás célja rámutatni a bolond alakjának jelentésváltozataira, a magyar középkori, elsősorban az 1450-1550 közötti időszakból való alkotásokon keresztül való bemutatása és ismertetése, a hazai emlékanyagban való jelenlétének árnyalása és elhelyezése a korszak művészetében.
A konferencia programja elérhető: itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.