HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és az SZTE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2018 őszén kerül megrendezésre Budapesten, az ELTE BTK-n.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2018.10.23. 14:00 vrabelym

Bemutatjuk előadóinkat: Rédey János (ELTE)

Rédey János, elsőéves doktorandusz hallgató vagyok az ELTE BTK-n. Tanulmányaimat a Magyar és európai felvilágosodás doktori programon folytatom. Témám a XVIII. századi magyarországi latinitás általános, feltáró jellegű vizsgálatát ösztönzi. A humanizmus e kései periódusának műveit, a Magyar Királyság területén latin nyelven alkotó szerzőket és az egyes szerzők kapcsolati hálóját kutatom. Kutatásom eredményeit elsősorban a magyar irodalomtörténet anyanyelvű produktumaihoz viszonyítom: ilyen módon összehasonlító és hatástörténeti elemzéseket végzek e kései humanista latin nyelvű magyar irodalmunk és irodalomtörténetünk XVIII–XIX. századot érintő anyanyelvű szövegei között.

redey_janos.jpg

… dum Pallada Budam … studiosa reducis. A Budai Egyetem 1780-as felavatásának kortárs visszhangja a magyarországi humanista irodalomban

 

A késő 18. századi királyi Magyarország egyik kiemelkedő eseménye a Budai Egyetem megalapítása volt. Ugyan a Nagyszombati Egyetem Budára költöztetését Mária Terézia már 1776-ban jóvá hagyta, az intézmény megnyitójára az építkezések elhúzódása miatt csak 1780-ban került sor. A Királyi Magyar Tudományegyetem beiktatási napja ilyen módon egybeesett Mária Terézia uralkodásának negyvenedik évfordulójával. Azonban a június 25-ére eső évforduló valójában a magyar királynő uralkodásának csupán harminckilencedik éve volt. A latin nyelvű alkalmi költemények, amelyek szövegükben egyszerre emlékeznek meg az egyetemalapításról és az évforduló évéről is, mégis az uralkodás negyven éves ünnepére hivatkoznak (bis vicennalia). Lehet, hogy éppen azért, mert tulajdonképpen június 25-ével a negyvenedik évforduló vette kezdetét. Mindenesetre ez a két országos ünnep meglehetős visszhangra talált a latin nyelvű alkalmi költészetben.

Az egyetemalapítás kortárs eseményét, közben egy pillanatig sem megfeledkezve az uralkodói jubileum örömünnepéről, számos későhumanista költő tudósította. Azonban a tudósítás hogyanja nem szigorú tényközlést jelent: mitikus-allegorikus keretben elbeszélt, hol lírai, hol epikus formában előadott, ódai-ünnepi hangon megszólaló versekről van szó. Előadásomban négy ilyen szöveget vizsgálok, amelyek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az egyetemalapításnak a Magyar Királyság kultúrtörténetén belül. A négy versszöveg két párversre oszlik: egyfelől Patachich Ádám kalocsai érsek dicsőítő verséről, másfelől Molnár Keresztély János költeményéről van szó, utóbbi az egyetemi tanács ülnöke volt, melyekre Jacobus Mariosa, egy darabig Magyarországon élő, valamint a kalocsai érseki könyvtárban működő humanista írt egy-egy válaszverset.

Az összehasonlító vizsgálat során arra a kérdésre keresek választ, hogy az egyes szerzők a kettős ünnepnap hatására milyen képzeteket, toposzokat kapcsoltak Buda városához mint az oktatás, a tudás és a kultúra hazai fellegvárához a 18. század második felében, latin nyelven, amikor a kortárs európai latinitást nyugaton már felváltotta az anyanyelvű irodalmiság.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://fikon.blog.hu/api/trackback/id/tr4114317379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.