HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és az SZTE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2018 őszén kerül megrendezésre Budapesten, az ELTE BTK-n.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2018.10.21. 18:00 vrabelym

Bemutatjuk előadóinkat: Dávid Gergő (ELTE)

Dávid Gergő vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója. Tanulmányaimat az Angol Irodalom és Kultúra a Középkorban és a Kora Újkorban programon végzem. Fő érdeklődési köröm tárgya a kora újkori dráma, kiváltképp Christopher Marlowe és William Shakespeare művei. Készülő disszertációmban a két szerző művei közötti kapcsolódási pontok eddig nem kutatott aspektusait vizsgálom.

david_gergo.jpg

Marlowe és Shakespeare: A Nagy Tamerlán és Titus Andronicus

William Shakespeare olyannyira beárnyékolja kortársai alakját, hogy már-már egyeduralkodónak tűnik az Erzsébet-kori angol dráma színpadán. Azonban nem feledkezhetünk meg Christopher Marlowe-ról sem, akit gyakran tekintenek Shakespeare előfutárának. Ez a meglátás azonban téves, mivel Marlowe ugyanabban az évben született mint Shakespeare – igaz, két hónappal korábban. Abból a szempontból azonban mégis Shakespeare elődjének tekinthető, hogy első drámai sikereit korábban érte el. A Marlowe hírnevét megalapozó darab, A Nagy Tamerlán, 1587-ben született és sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, ahogy erre maga Marlowe is reflektál a Prológusban: „Mivel Tamerlánt jó szívvel fogadták, Amikor eljátszottuk színpadunkon, Második részt is írt hozzá a költő” (Jánosházy György fordítása). A Második Rész Prológusán túl a sikert az is bizonyítja, hogy imitációk és utalások sorát inspirálta a darab. Marlowe hatását az angol drámára nem lehet túlbecsülni.

Shakespeare minden bizonnyal korán felfigyelt Marlowe sikereire, és kétségtelen, hogy drámaírói karrierjén a marlowe-i hatás mindvégig érezhető. A Bárd első tragédiája, Titus Andronicus, is óriási sikert ért el a színpadon. A darab sikerét példázza, hogy Ben Jonson még két évtized múlva is az egyik legnépszerűbb darabként emlegeti. Az előadásom a darabok közti hasonlóságokra összpontosít. A nyilvánvaló tematikai közös pontok (birodalomépítés, kegyetlenség, hódítás, intrika, egzotikus kívülálló, stb.) érintőleges figyelembevétele mellett a nyelv és a valóság közötti viszonyra, valamint a rituálék szerepére fogok szorítkozni.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://fikon.blog.hu/api/trackback/id/tr8314313725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.