HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és az SZTE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2018 őszén kerül megrendezésre Budapesten, az ELTE BTK-n.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2018.10.19. 17:00 vrabelym

Bemutatjuk előadóinkat: Berta András (ELTE)

Berta András vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem első éves, művelődéstörténet mesterszakos hallgatója. Alapszakos tanulmányaim során kerültem igazán közel az általam vizsgált korszak, a XVI. század kutatásához, amely kor szeretetét korábbi olvasmányaim, elsősorban Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve motiválta. A gyermeki kíváncsiság alapszakos éveim során komolyabb tudományos érdeklődést vont maga után, amely következtében a Magyar Nemzeti Levéltárban, illetve a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban folytattam kutatásaimat. A jelenleg még gyerekcipőben járó tudományos munkásságom egyik fő iránya, illetve motivációja nem más, mint a nemzeti romantika ferde tükre által a heroikus magasságokba emelt Dobó István, és az ő családjának, kapcsolatainak, tetteinek felülvizsgálata lenne.

berta_andras.jpg

A Dobó-család kapcsolati rendszerének főbb motívumai a XVI. század második felében

 

A XVI. század magyar történelme tele van határvitákkal, birtokperekkel, árulásokkal, nagyhatalmi érdekek okozta újabb és újabb háborúkkal. A mohácsi csatát követő évtizedek alapvetően megváltoztatták a külpolitikában a Magyar Királyság helyzetét, ám az ország belpolitikájában történő változások is sorsdöntő jelentőséggel bírtak. A két király közötti pártváltások sora, a folyamatos oszmán nyomás és az általánossá váló létbizonytalanság kreativitásra, alkalmazkodásra késztette a kor emberét. A XVI. század második felének kiemelkedő alakját, Dobó Istvánt az emberek nagy része az Egri Csillagokból ismeri. Személye elé a XIX. század nemzeti romantikája ferde tükröt tartott, hiszen az 1552-es híres ostromot követő idők szinte a feledés homályába vesztek. Dobó pályafutása azonban nem merült ki a török ostrom visszaverésében, hiszen a sikeres védelem után karrierje – és általa a család tekintélye – egyre magasabbra ívelt. A XVI. század viharos mindennapjai a Dobók számára is legfőbb prioritásként a vagyon és a birtok biztosítását rendelték. A védelem, és a személyi és vagyoni biztonság megtartása érdekében alkalmazkodni kellett a folyamatosan alakuló politikához, kompromisszumokat kellett hozni. Előadásomban a Dobó István fémjelezte XVI. századi főúri család kapcsolati hálóját vizsgálnám. Levéltári kutatásaim során a Dobók családi, udvari és oszmán kapcsolataira találtam írott bizonyítékot, amelyek feldolgozásával – a teljesség igénye nélkül – képet alkothatunk a kora újkori magyar főurak, elsősorban a Dobók politikai útkereséséről.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://fikon.blog.hu/api/trackback/id/tr1614310303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.