HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2016.09.29. 11:00 anitamarko

Bemutatjuk előadóinkat: Bodnár-Király Tibor (ELTE)

Bodnár-Király Tibor vagyok, az ELTE BTK Történettudományok Doktori Iskolájának vagyok hallgatója. Fő kutatási területem a 18. század államtudományi diskurzusai, valamint a késő felvilágosodás eszme-, és tudománytörténete.

 

bodnar-kiraly.jpg

 

Ember és természet viszonya Aranka György (természet)filozófiai értekezéseiben

 

Az előadás tárgya Aranka György (1737–1817) századforduló környékén keletkezett bölcseleti tárgyú értekezései. Aranka 1793–1806 között az Erdélyi Nyelvművelő Társaság vezetőjeként majd titoknokként (főtitkárként) változatos tudományos tevékenységet fejtett ki, az 1796–1806 időszak során pedig több kéziratos filozófiai tárgyú értekezést hagyott hátra, amelyek megnyugtató eszmetörténeti értelmezésével – az újabb szövegkiadások ellenére – (Tüskés–Lengyel 2010) a kutatás a mai napig adós maradt (Egyed 2004). A prezentáció ezek közül az eredetileg kéziratban maradt Az Ember esmérete, illetve az 1805-ben harmadmagával kinyomtatott szintén rövid Ember, Világ, Isten. A’ Természet Philosophiájának némely Eleji című értekezések elemzése révén arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként volt jelen Aranka szövegeiben a 18. század második felétől Magyarországon is fokozatosan teret nyerő új természetfilozófiai irodalom? Mik voltak ennek az antropológiai jellegzetességei, illetve miként hatott ez az ember társadalmi szerepének megítélésére? Az előadás feltételezi (szemben a szakirodalom egy részének megállapításaival), hogy Aranka esetében kevésbé egy sztoikus filozófiai értékválasztás, mintsem a schellingi természetfilozófia általa kínált episztemológiai pozíció lehetett meghatározó (Gurka 2006). A természetfilozófia ugyanis ebben az időben az ember(iség) kialakulását, az ember alaptulajdonságait, valamint ezek működését a természet rendjének megismerhetőségének szekularizált magyarázatában oldotta fel. Ezzel pedig újrapozícionálta az ember, természet, társadalom koordináta-rendszerében mozgó kora újkori antropológiai és ’természettudományos’ gondolkodást.

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


2016.09.28. 17:00 anitamarko

Bemutatjuk előadóinkat: Kaposi Krisztina (PPKE)

Az ELTE BTK-án végeztem Irodalom- és kultúratudomány mesterszakon. Fő érdeklődési területem a középkori és kora újkori irodalom- és eszmetörténet. Elsősorban drámairodalommal és eszkatológiai irányultságú szövegekkel, illetve azok műfaji sokszínűségével foglalkozom; érdekelnek továbbá az irodalmi szövegek antik mitológiai vonatkozásai és intertextuális kapcsolathálójuk is.

Jelenleg a PPKE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója vagyok, Textológia és Régi irodalom programon. Disszertációm témája a Névtelen szerző Comico-Tragoediája és történeti-irodalmi kontextusa: a dráma eszmetörténeti háttere, forrásai, szöveghagyománya és kritikai kiadása.

 

kaposikrisztina.jpg

 

Anima és Conscientia – A Lelkiismeret felléptetése az európai drámaszínpadon

 

A Lelkiismeretnek mint allegorikus megtestesülésnek a felléptetése nem új motívum az európai drámaszínpadon, hiszen a Conscientia elvont morálfilozófiai fogalmának a szerepeltetése a középkori moralitások hagyományában gyökeredzik. A motívum fejlesztése, mindenekelőtt önálló szólammá való alakítása azonban már a 16–17. században megfigyelhető kifinomult irodalmi-retorikai folyamatoknak az eredménye. Előadásomban azt vizsgálom, hogy a Lelkiismeret a korai dramatikus exemplumoktól kezdődően a 16–17. századi régi magyarországi drámai emlékeken át egy 1725-ben színre vitt csíksomlyói utolsó ítélet-játékig hogyan vált önálló és immáron populáris viselkedési-önértelmezési mintává. A jelenség bemutatására a nyugat-európai irodalomból is hozok példákat: német és latin nyelvű dramatikus alkotásokat. A szövegeket áttekintve jól látható, hogy a Lélek szerepe kezdetben csupán csak pár sorra kiterjedő megszólalást jelentett, a későbbi századok során azonban már olyan allegorizált megtestesülésként lépett fel, amelyhez kitüntetett dramaturgiai funkció, s ennek megfelelő önálló retorikai szólam is társult. A drámaszerzők számára ekképp a Conscientia az általuk megkonstruált irodalmi-moralizáló játéktér központi figurájává vált: voltaképpen egy fiktív dialógus jöttígy létre az egyén és annak projekciója, a lélek/lelkiismeret között, amelynek drámabeli megjelenítései az értelmezői közösségeket célzó határozott retorikai technikaként értelmezhetőek, egyfajta morális (szöveg)tükörként.

 

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


2016.09.28. 15:04 Maróthy Szilvia

Mindenki egy helyen

Elkészült a Fiatalok Konferenciája 2016 előadóinak bemutatkozását, illetve előadásának rövid ismertetését tartalmazó füzet.

Itt olvasható.

Szólj hozzá!


2016.09.28. 11:00 anitamarko

Bemutatjuk előadóinkat: Pálfy Eszter (PTE)

Pálfy Eszter vagyok, magyar és esztétika szakon végeztem a PTE Bölcsészettudományi Karán, jelenleg ugyanitt az Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorjelöltje vagyok. Disszertációmban Gyöngyösi István költészetének textológiai és recepciótörténeti kérdéseivel foglalkozom.

 

palfy-eszter.JPG

 

Gyöngyösi István Murányi Vénusa Kisfaludy Károly és Jókai Mór drámáiban

 

Gyöngyösi István Márssal társolkodó Murányi Vénus című munkájának eszmetörténeti hátterét keresve két tanulmány is elhelyezte már a művet a barokk udvari etika kontextusában: A magyar irodalom történetei I. kötet Fazekas Sándor és Labádi Gergely által jegyzett Gyöngyösi-tanulmánya, valamint Laczházi Gyula Hősi szenvedélyek. A heroizmus és a szenvedélyek megjelenítése a XVII. századi magyar epikus költészetben című kötetének egy fejezete.

Előadásom e kutatási irány mentén halad tovább: feltérképezi az udvari viselkedés szabályait és a színlelő barokk ember stratégiáit a Gyöngyösi-műben, majd egy másik korszakba irányítja Széchy Mária és Wesselényi Ferenc történetét. A Murányi Vénust feldolgozó 19. századi elbeszélő költeményeket (Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály műveit) Ruttkay Veronika és Ratzky Rita tanulmányaikban elemezték már; előadásomban – a barokk udvariság theatrum mundi-elképzeléséhez igazodva – a Murányi Vénus két drámává alakított 19. századi átírását vizsgálom: Kisfaludy Károly 1820-ban keletkezett Szécsi Mária vagy Murányvár ostromlása című, valamint Jókai Mór 1860-as A murányi hölgy című drámáját.

A 17. század és a 19. század másképp gondolkodik emberről, szerelemről, viselkedésről, s ez az irodalomban is tetten érhető. Lényegi meghatározója-e a Gyöngyösi-műnek az udvariság kontextusa? Miképp alakulnak át az udvariság elemei a 19. századi feldolgozásoknál? Előadásomban e kérdésekre keresek válaszokat.

 

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


2016.09.27. 17:00 anitamarko

Bemutatjuk előadóinkat: Kusler Ágnes (ELTE)

Kusler Ágnes MA művészettörténész, az ELTE-BTK Művészettörténet-tudományi doktori program doktorjelöltje. Kutatási területe a kora újkori művészet, szorosabban véve az emblematika. Doktori disszertációjában a magyarországi képzőművészeti alkalmazott emblematika elemző korpuszát készíti el (17-18. század). Jelenleg a PPKE-BTK Művészettörténeti Intézetének óraadó oktatója. Kutatásai eredményeit rendszeresen prezentálja nemzetközi konferenciákon (SES, RSA, SCS).

 

kusler.jpeg

 

Az „Arcimboldo-effektus” megkésett manifesztációi a magyarországi barokk művészetben

 

A Habsburg birodalom manierista festészetének legenigmatikusabb alakja Giuseppe Arcimboldo volt, aki II. Miksa és II. Rudolf udvarában alkotta meg „kompozit-portréit”. Arcimboldo „capriccióiban” – az eruditus szórakoztatás mellett – a mindenütt jelen lévő és teljhatalmú Habsburg uralkodók makrokozmosz és mikrokozmosz feletti uralmára is reflektált az Évszakok és Elemek sorozatában, amelyek a prágai Wunderkammer bejáratát díszítették. A politikai allegória Arcimbolo követőinek generációja számára már kevésbé volt központi kérdés: a festő inventiója a 17. századi művészetben autonóm műfajjá válva Európa-szerte elterjedtté vált, mint a technológiai és természettudományos fejlődés következtében létrejövő „új ember” manifesztációja. Előadásomban az „Arcimboldo-effektus” megkésett, 18. századi magyarországi példáit elemzem. Az esettanulmányok: Esterházy Pál fraknói Wunderkammere, amelynek bejáratát – mintegy politikai állásfoglalásként – a prágai Archimbolo-képek mintáját követő 1700 körüli másolatok díszítették; a noszvaji De la Motte kastély Johann Lukas Kracker műhelye által az 1780-as évek elején festett főlépcsőházának építészeti tagozatokból összetevődő figurái, amelyet a túlzott antikizálást Archimboldo modorában nevetségessé tevő Petitot metszet-sorozata alapján készítettek; valamint Stephan Dorffmeister 1789-re datált másolata egy Arcimboldo-követő 17. századi, az Aprószentekből összeálló Heródes-portréjáról. Mindhárom esetben alapvető kérdés, hogy az akkorra már „divatjamúlt” műfaj milyen céllal vált ismételten a megrendelők számára aktuálissá, illetve milyen előképeken, tradíción alapult annak felélesztése? Példáim három olyan kontextus felvázolását is lehetővé teszik, amelyekben az adott „kompozit-portrék” eltérő értelmezést igényelnek.

 

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


2016.09.27. 11:00 anitamarko

Bemutatjuk előadóinkat: Törtei Renáta (PPKE)

Törtei Renáta vagyok, jelenleg végzős történelem PhD hallgató a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájának Életmód- és Társadalomtudományi Műhelyében. Normál esetben spanyol-történelem szakos középiskolai tanárként tevékenykedek, de ebben az évben még otthon vagyok a második gyermekemmel. Bár ez igen relatív, mert azért heti 2 napot dolgozok és amikor nem, akkor a Kecskeméti Főiskola (már Pallasz Athéné Egyetem) fejlesztőpedagógusi és a Károli Gáspár Református Egyetem Latin-Amerika szakértői kiegészítő képzését végzem szimultán. A doktori témám igen sajátságos, és eléggé leszűkíti a lehetőségeket itthon, de annál inkább nyitott téma külföldi források szempontjából. A Habsburg-ellenes felkelések, ezen belül is Thököly Imre felkelésének spanyolországi vetülete, befolyása és hatásai a szűk kutatási témám.

 

tortei.jpg

 

A spanyol Thököly-drámák problematikája, avagy egy ismeretlen forrásanyag bemutatása

 

A Habsburg-ellenességéről is jól ismert Thököly Imre gróf személye egészen jelentős érdeklődésre tarthatott számot a XVII-XVIII. századi spanyol kultúrában, hiszen lépten-nyomon kerülnek napvilágra a róla szóló korabeli és később keletkezett források.

Kutatásom jelenlegi állapotában, először csak a gróf személyének, illetve tevékenységének spanyol megítélését kívántam feltérképezni a már meglévő forrásanyagok beható tanulmányozása során. Ez egy meglehetősen nagy munkának ígérkezik, hiszen a legkülönbözőbb megjelenési formákban köszönnek vissza újabbnál újabb Thökölyvel kapcsolatos információk: levelezésekben, drámákban-színdarabokban, röpiratokban, korabeli történeti munkákban, vagy akár festményeken. Az előadás célja a kutatás alapját kitevő spanyol hungarika anyag bemutatása volna, ám ezen belül is a Thökölyvel kapcsolatba hozható drámák és más irodalmi művek felvetése. A szóban forgó művek pontosabb elemzése, értelmezése mindenképpen novumot hozhat, mind a történeti, mind az irodalomtörténeti kutatásban, hiszen eddig nem ismert forráscsoportról beszélünk. A jelen előadásban kísérletet teszek megrajzolni a kor és a művek keletkezésének körülményeit, illetve kiragadva egyet a drámák közül, a téma nehézségeit próbálom bemutatni. Feltárnám továbbá a források értelmezésére és elemzésére tett kísérleteimet, egyben kitérve a többi mű megismertetésére is.

Meg kell említenünk azt a tényt, hogy a magyar kutatás eddig számtalan forrást nélkülözve próbálta megrajzolni Thököly Imre nemzetközi megítélését, holott egyértelműen kitűnik, hogy milyen nagy lehetett a gróf személye vagy csak cselekedetei iránti érdeklődés, mivel számtalan dráma, komédia, de ének és vers is született ebben a témában.

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


2016.09.26. 17:00 anitamarko

Bemutatjuk előadóinkat: Fekete Norbert (ME)

A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának voltam hallgatója, jelenleg doktorjelöltje vagyok. Kutatási témám a szerzői névhasználat és a kritika intézményesülésének kapcsolata a 18. század utolsó és a 19. század első évtizedeinek magyar irodalmában.

 

fekete-norbert.jpg

 

A szerzői név és az irodalom státuszának problémája

 

Előadásomban a Két nagyságos elmének költeményes szüleményei című verseskötet mögött álló szerzői megfontolásokat kívánom vizsgálni. A kötet kiadója Révai Miklós láthatóan megőrizte a szerzők, vagyis Orczy Lőrinc és Barcsay Ábrahám névtelenségét. A kötet által vállalt szerzőségi problémát egyrészt szerzői oldalról, másrészt a kiadó oldaláról tartom vizsgálhatónak. A szerző felöli vizsgálat rávilágít a szóban forgó írók szerzői stratégiáira, valamint az irodalom státuszának problémáira a 18. század utolsó évtizedeiben. A kötet ugyanis a premodern szerzőség egyik reprezentatív megjelenési formájának tekinthető, ahol a társadalmi ranggal rendelkező auktor nevének nyomtatásban való közlését valóságos stigmaként élte meg. A jelenség értelmezéséhez megfontolásra javaslom az angol szakirodalom stigma of print elméletét, mely szerint az Erzsébet-korabeli udvari költők hasonlóan társadalmi pozícióik féltése miatt hagyták inkább névtelenségben műveiket. A kiadó oldaláról történő értelmezéshez pedig Uwe Wirth elméletét tartom megfontolandónak, mely a szerzőség kérdését mint a kiadó kérdését taglalja. Joggal tehető fel a kérdés, hogy a kiadó hogyan járult hozzá a mű publikáláshoz, és milyen erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a nagyságos elmék valós neve is feltűnjön a kiadványon?

 

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


2016.09.26. 11:00 anitamarko

Bemutatjuk előadóinkat: Rideg Béla (ELTE)

1993-ban születtem Győrben. A gimnázium után az ELTE bölcsészkarán folytattam a tanulmányaimat, ahol 2016-ban szereztem magyar-esztétika BA szakos oklevelet. Ez év őszétől az ELTE BTK magyar-filozófia tanári MA szakos hallgatója vagyok. Kutatási területem a régi magyar nőköltészet, kiváltképp Petrőczy Kata Szidónia, aki a BA szakos diplomám témája is egyben, melyet S. Sárdi Margit tanárnő témavezetésével írtam. A barokk irodalom mellett a 20. századi orosz irodalom a másik fő érdeklődési köröm.

 

rideg-bela.jpg

 

Önreflexió és létszemlélet Petrőczy Kata Szidónia költészetében

 

Előadásom témájául a kora újkori magyar irodalom legjelentősebb költőnőjének művészetét választottam. Petrőczy Kata Szidónia költészetének egészét áthatja az önismeret, az önreflexió, a lelki elmélyülésre és önelemzésre való hajlam. Mivel évek óta a költőnő munkásságát kutatom, s magyar alapszakos szakdolgozatomat is belőle írtam (Petrőczy Kata Szidónia barokk világképe, témavezető: S. Sárdi Margit), ezért úgy gondolom, hogy jó alkalmat adna e konferencia arra, hogy bemutassam egy kora újkori, ám annál modernebb lélek versbe öntött sirámait, melyek főszereplője maga a költőnő. Előadásomban fontos szerepet adnék a költőnő létszemléletének meghatározóira és inspirálóira (szerencse, vanitas, pietizmus).

Leendő előadásomtól azt várom, hogy a közönség számára kirajzolódjon Petrőczy Kata Szidónia modernsége, bátorsága, valamint az, hogy milyen erőteljes önértelmezési szándék bontakozik ki költészetében.

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


2016.09.23. 17:00 anitamarko

Bemutatjuk elődóinkat: Balog Edit Otilia (DE)

A Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskola abszolutóriumot szerzett hallgatója, valamit gimnáziumi tanár vagyok. Kutatási területem a magyar felvilágosodás irodalma, különös tekintettel a női alkotók szereplehetőségeire és szövegeik kulturális beágyazottságára. Készülő disszertációmban többek között Molnár Borbála (1760-1825) és Újfalvy Krisztina (1761-1818) közös kötetével (Barátsági vetélkedés..., Kolozsvár, 1804.), Fábián Julianna (1766-1810) és Gvadányi József (1725-1801) munkájával (Verses levelezés..., Pozsony, 1798), valamint Vályi Klára alakjával foglalkozom. Érdekel, hogyan függ(ött) össze a kanonizáció folyamata azzal, hogy a szerző az elitirodalom vagy a közköltészet képviselője.

Emellett publikálok kortárs magyar irodalmi szövegekről.

 

 

balog-edit.png

 

A két nagyságos elme (ön)reprezentációja

 

Barcsay Ábrahám (1742-1806) és Orczy Lőrinc (1718-1789) szövegei a korai magyar felvilágosodás ikonikus kiadványában, a Bessenyei György Társaságában (1777) ugyanúgy olvashatóak, mint a közös, Két nagyságos elmének költeményes szüleményei (1789) című kötetükben, melyet Révai Miklós adott ki. Mindkét szerző tagja volt a testőrírók csoportjának, akik Bessenyei György (1747-1811) iránymutató vezetésével határozták a meg magyar nyelven megvalósuló irodalmi tevékenység kezdeti fázisát. Tervezett előadásom középpontjába Barcsay Ábrahám és Orczy Lőrinc alakját állítom: az foglalkoztat, hogyan viszonyulnak a laicizálódás folyamatához, mely értékek állnak (közös) érdeklődésük középpontjában. Figyelemmel kísérem, hogy gondolataik megjelenítése közben és mellett miképpen reprezentálják önmagukat mint embert, mint katonatisztet és mint poétát az említett művekben. Továbbá érdekel, hogy a szoros szellemi és baráti kapcsolat miképp válik szöveggé; vizsgálom, milyen nyelvi mechanizmusokat, írásbeli kommunikációs formulákat hoznak létre saját maguk és egymás láttatására verseikben, episztoláikban. Végezetül azt szeretném láttatni, hogy a két nagyságos elme alakja milyen hatással van a korbeli irodalmi közegre.

 

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


2016.09.23. 11:00 anitamarko

Bemutatjuk előadóinkat: Schelhammer Zsófia (SZTE)

Egyetemi tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetemen végeztem Magyar nyelv és irodalom szakon, a régi magyar irodalomra koncentrálva. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója vagyok.

 

Nők az albumok lapjain

 

A 16-18. századi emlékkönyvek kutatása (német területeken való elterjedtsége ellenére) a magyar szakirodalmon belül még viszonylag kevéssé vizsgált terület. Ez halmozottan igaz a női bejegyzők, albumtulajdonosok esetében, ezért a dolgozat olyan (elsősorban 18. századi) hungarika jellegű emlékkönyvi bejegyzések elemzésére vállalkozik, melyek női bejegyzőktől származnak. Míg a témával foglalkozó néhány hazai dolgozat csak kis forrásbázison vizsgálta a kérdést, dolgozatom közel félezer autográffal kalkulál, ami nemzetközi viszonylatban is nagynak tekinthető. Előadásom célja ezen bejegyzések általános tulajdonságainak elemzése, összességében tehát a nők albumhasználati szokásainak, kapcsolati hálójuknak feltérképezése, illetve a bejegyzésekben általuk citált irodalom esetleges gender-sajátosságainak megállapítása.

 

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása