HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és az SZTE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2018 őszén kerül megrendezésre Budapesten, az ELTE BTK-n.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2016.09.22. 17:00 anitamarko

Bemutatjuk előadóinkat: Mezei Emese (PPKE)

Mezei Emese vagyok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandája. Kutatási területem a késő középkori magyarországi művészet, különös tekintettel a keresztény és profán ikonográfiai témákra, a tárgyi kultúra forrásként való használatára. Disszertációmban a polgári műveltség és a vallásosság kérdése foglalkoztat, a használati tárgyakon megjelenő, világi helyszínekről ismert toposzok jelentésrétegei, irodalmi és mentalitástörténeti összefüggései.

 

mezei-emese.jpg

 

A nő és a bolond: Egy toposz megjelenései a középkori Magyarországon

 

A bolond gyakori figurája a középkori művészetnek, műfajra való tekintet nélkül, s jelentése és annak összetettsége, illetve árnyalása, a különböző bolondságok szétválasztása a korabeli irodalomban is megjelenik. A metszeteken (különös tekintettel a 15-17. századi német, németalföldi ikonográfiára) is azt találjuk, hogy a bolondság lehet többek között a női nem túlzott tiszteletének, a szellemi sötétségnek, a bűnöknek, vagy a halálnak is a szimbóluma. Olyan, általában negatív tulajdonságokat testesít meg, mely az alakját kísérő attribútumokból, még inkább az általa kísért személyekből válik világossá: egy fiatal hölgy mellett a világi hívságok múlandóságára, a földi kincsek hiábavalóságára mutat rá, egy kurtizán mellett a balgaság, a bűnök megmutatója, de a mértéktelen életélvezet szimbóluma lehet a kutya által megugatott bolond.

Nem adott társadalmi réteget figuráznak ki e tulajdonságok megjelenítésével a korszak alkotói, sokkal inkább a bolondok társaságában megjelenőkhöz tradicionálisan kapcsolt erényeket és azok elvesztését hangsúlyozzák ki, korszakuk erkölcsi hanyatlását téve témájukká. A bolond jelenléte elsősorban a mellette megjelenők balgaságára, bolondságára utal, akik gyakran nők, s lehetnek fiatal leányok, kurtizánok, szerencsejátékosok, vagy éppen apácák.

E képek nem az általuk hordozott morális többlet miatt voltak olyan népszerűek, elsősorban a mulatságos jelenetek, a szép és felcicomázott, vagy lemeztelenített hölgyek látványát értékelték elsősorban. Az előadás célja rámutatni a bolond alakjának jelentésváltozataira, a magyar középkori, elsősorban az 1450-1550 közötti időszakból való alkotásokon keresztül való bemutatása és ismertetése, a hazai emlékanyagban való jelenlétének árnyalása és elhelyezése a korszak művészetében.

 

A konferencia programja elérhető: itt

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://fikon.blog.hu/api/trackback/id/tr2811722841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.