HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2015.11.25. 14:12 Posta Anna

Mizera Tamás: Könyv és mesterség a kora újkori Magyarországon

Mizera Tamás vagyok, 2. évfolyamos doktorandusz hallgató az Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskolájában. Főbb kutatási területeim a kora újkori magyar művelődéstörténet, neveléstörténet, könyv- és könyvtártörténet. Jelenleg a 16-18. századi Felvidék tanítóinak olvasmányműveltségével foglalkozom.

mizera_tamas.jpeg

 

 

Könyv és mesterség a kora újkori Magyarországon

(A magánkönyvtár-képződés tendenciái a polgárság körében, különös tekintettel a tanítók gyűjteményeire)

 

A könyvnyomtatás forradalma Európában a kora újkor során bontakozott ki. A folyamatosan növekvő könyvtermés potenciális olvasóközönsége, az esetünkben professziók összességeként értelmezett polgárság gyűjteményeinek nagyságát történelmi, társadalmi, gazdasági, földrajzi és intellektuális szempontok egyaránt befolyásolták. A polgári könyvtárak állományáról főként a hagyatéki összeírások adnak tájékoztatást a 21. század kutatói számára. Az inventáriumok könyveket felsoroló részei az Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez sorozatban jelentek meg; a forrásközlések mind tartalmi, mind mennyiségi szempontok alapján kielégítően elemezhetők – a kutatás ez utóbbira helyezi a hangsúlyt. Az erdélyi, felvidéki és nyugat-magyarországi összeírások esetében több, mint 800 esetben ismert az elhunyt mestersége, így lehetőség nyílik arra, hogy az egyes foglalkozáscsoportok magánkönyvtárainak állományát egymással összefüggésben vizsgáljuk. Gyakoriságvizsgálatok, valamint többdimenziós és kereszttábla-elemzések segítségével felvázolhatók a polgári könyvtárak idő- és térbeli változásai. A kutatás kitüntetett figyelmet szentel a tanító értelmiség könyvgyűjteményeinek.

 

P. S, Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika magánkönyvtár Adattár


2015.11.25. 14:08 Posta Anna

Nagy Andor: A brassói szász polgárok kapcsolattörténeti vizsgálata

Az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolájának vagyok a hallgatója. Kutatási témám a brassói szászok életmódvizsgálata a korabeli kéziratos és nyomtatott dokumentumok alapján (17-18. század).

nagy_andor.jpeg

 

A brassói szász polgárok kapcsolattörténeti vizsgálata
az alkalmi nyomtatványok alapján (17-18. század)

 

A doktori munkámban a brassói szász patrícius családok anyagi helyzetének és kapcsolati hálójának rekonstruálását tűztem ki célul. A kutatásban kiváló segítséget nyújtanak azok az aprónyomtatványok, amelyek az emberi élet különféle eseményeinek emlékére készültek. Éppen ezért nagy érdeklődéssel fordultam a brassói Fekete-templom Levéltára – sok esetben még feltáratlan – alkalmi nyomtatványaihoz, amelyek Joseph Trausch (1795-1871) brassói irodalomtörténész egykori magángyűjteményét képezte. Trausch pontosan látta, hogy a különféle alkalmi írások (pl. lakodalmakra, kinevezésekre, halálesetekre, stb. írt szövegek) korábban eddig nem ismert adatokkal szolgálhatnak, illetve különféle művelődés- és mikrotörténeti összehasonlításokra is lehetőséget nyújthatnak – akár egyes személyek életútjára lebontva a vizsgálódást.

A gyűjtemény teljes körű átvizsgálása során több mint ezer különféle alkalomra írt kéziratos vagy nyomtatott szöveg került regisztrálásra a 17-19. század időszakából. Többségében a brassói nyomdában készültek, de előfordulnak más városok nyomdatermékei is. Az eltérő nyomdahelyek ellenére is közös bennük, hogy kötődnek az erdélyi szászok művelődéstörténetéhez, különösen pedig a brassói polgárok életéhez. Előadásomban betekintést szeretnék nyújtani a gyűjtemény 1800 előtt készült írásaiba, miközben azokra a kérdésekre keresem a válaszokat, hogy mikor és milyen számban jelentek meg a szövegek, kik voltak a szerzőik, illetve milyen szerepet játszottak az alkalmi nyomtatványok a városi polgárok életében?

 

Szólj hozzá!


2015.11.25. 14:03 Posta Anna

Horváth Mária: A Torday János ellen mondott Posonban lött praedikatio

SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában a kutatási területem a 18. századi piarista könyvtár- és olvasmánytörténet Magyarországon. Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár, illetve a szamosújvári örmény könyvtár régi állományát kutatom, katalogizálom. Pázmány Péter kritikai kiadást készítek.

horvath_maria.jpeg

 

 

A Torday János ellen mondott Posonban löt praedikatio, Pazmany Peter altal: azon az napon, mellyen amaz tündér módra valtozandó alhatatlanságnak tüköre, Thordai Ianos Barát, harmadszor ki öltözöt az csuklyából: Pünkösd után XII. Vasárnap: Kis aszony havának 22. napján, M. DC. X. esztendöben Egy keresztyen hallgatótúl az eleven nyelv után, irásban foglaltatot, és az hívek eppületire szem eleiben ki bocsattatot kezdetű és "Musiponiba Nyomtattatott" prédikáció kutatása sok szempontból érdekes. A kiadás helye és kiadója is titkos, melyek a szöveg meggyőző erejét fokozták, a külső, független forrás bevonásával a tartalmát hitelesítik, erősítik. De vajon hány példányban jelent meg, pontosan kiknek és mit üzent? Hogyan juthatott el az olvasókhoz? Milyen hatása volt? A forma mennyire határozta meg a befogadást? Előadásom ezekre a kérdésekre keresi a választ.

 

 

P. S, Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: prédikáció Pázmány Péter Torday János


2015.11.25. 13:56 Posta Anna

Balogh Zsuzsánna: Emlékezet és emlékállítás

Az ELTE BTK TDI Kora újkori magyar történelem doktori programjának hallgatója vagyok. Erdélyiként Erdély történetével foglalkozom. Korábban I. Rákóczi György udvari reprezentációját tanulmányoztam, jelenleg I. Apafi Mihály udvari elitjét vizsgálom, különös tekintettel a Bánffy-családra.

balogh_zsuzska.jpeg

 

Emlékezet és emlékállítás. Bánffy Dénes portréja Cserei Mihály Históriájában

 

Bánffy Dénes (1630?–1674) vagyonával, kapcsolatrendszerével és befolyásával kitűnt az I. Apafi Mihály erdélyi fejedelmet körülvevő politikai elitből (Kolozsvár és Szamosújvár kapitánya, Doboka és Kolozs vármegye főispánja, a fejedelmi tanács tagja). A vizsgálat a Cserei Mihály Históriájában megjelenő Bánffy Dénes alakra fókuszál. Annak ellenére, hogy a szerző nem rendelkezett Bánffy Dénesről közvetlen adatokkal, az általa megrajzolt Bánffy portré máig meghatározó.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: fikon Balogh Zsuzsánna Bánffy Dénes Cserei Mihály


2015.11.24. 12:33 Posta Anna

Csapó Fanni: Egy török ellenes beszéd értelmezési lehetőségei

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának másodéves történelem - latin tanári mesterszakos hallgatója vagyok. Frangepán Ferenccel és az ő beszédével egy szócikk megírása kapcsán kerültem kapcsolatba. A beszéd főleg történeti szempontból kezdett el érdekelni.

csapo_fanni.jpeg

Oratio Francisci Frangepani, 1541 

Egy török ellenes beszéd értelmezési lehetőségei 

Az 1541-es regensburgi birodalmi gyűlésen jelen volt Frangepán Ferenc kalocsai érsek, mint Habsburg Ferdinánd követe. Június 9-én egy török ellenes buzdító beszédet (Oratio Reverendissimi in Christo patris…) intézett a rendekhez, mellyel Buda megsegítésére akart pénzbeli és/vagy katonai segítséget szerezni. Frangepán beszéde az elhangzásakor még Buda német ostromának támogatására ösztönözte rendeket, azonban mire a nyomtatott példányok 1541 végén latin, német és olasz nyelven megjelentek, Buda török kézre került. A nyomtatott változat célja tehát inkább már az 1542-es visszafoglaló hadjárat előkészítése lehetett. A beszéd az 1590-es években ismét az érdeklődés középpontjába került és újra kiadták latin nyelven. Az előadás három fő kérdésre keresi a választ. Ki ellen szól valójában az eredeti Frangepán beszéd? Az időközben lezajló események hogyan befolyásolták a beszéd és a nyomtatott változat recepcióját? Hogyan képesek aktuális események aktuálissá tenni akár több évtizedes szövegeket is? 

 

P. S, Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: törökellenes irodalom Frangepán Ferenc oratio


2015.11.24. 12:25 Posta Anna

Déri Eszter: Esterházy-genealógiák

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem magyar és művészettörténet szakon, és ugyanott, az irodalomtudományi doktori iskolában végeztem a doktori képzést. Az Esterházy családhoz kapcsolódó halotti beszédekkel foglalkozom, és ezzel veszek részt a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport munkájában is.

deri-eszter.jpg

 

„Dicsöséget ada néki az ö Nemzetségében” 

Esterházy genealógiák 

 

A családi identitás és a nemzeti identitás, illetve a kettő összefüggésének figyelemre méltó szöveges emlékei a halotti beszédek. Bár a 16–18. századi prédikációkban megjelenő történelemszemlélet, történetfilozófia és a nemzeti sorsszemlélet az elmúlt évtizedekben jó néhány publikáció tárgya, kevesek figyelmét keltette fel az egyes családok e beszédekben fellelhető önszemlélete, identitásának főbb elemei. Ha a temetési prédikációra olyan műként tekintünk, amelynek önálló szerzője egy, a rokonsághoz szorosan nem kapcsolódó személy, ezek a szövegek nem kapnak helyet az emlékirat-irodalomban. Azonban jelenlegi tudásunk szerint az elhunyt felett prédikáló pap az illető életútján túl ismerte a genealógiát is, előfordult, hogy a halott még életében rendelkezett a beszéd tartalmáról, és a pap mondanivalóját gyakran a hozzátartozók elvárásaihoz alakította, illetve a temetési beszédek a család költéségén jelentek meg nyomtatásban. Ezek szerint amellett, hogy a családi emlékezet egy külső személy által megjelenített formájáról beszélhetünk, nem megalapozatlanul számíthatunk az elhunyt és a rokonság nézőpontjára, illetve arra, hogy adott famíliákhoz kapcsolódó halotti beszédek olvasásakor a számukra fontos értékek, identitásképző elemek térnek vissza időről időre. Előadásomban az Esterházy család tagjai felett mondott temetési prédikációk genealógiára vonatkozó részeit vizsgálom, bemutatom a beszédek sajátos történelem interpretációját, a leggyakrabban visszatérő motívumokat, a család számára fontos értékek megjelenítésének szöveges lehetőségét, és arra keresem a választ, hogy az ezekben megjelenő identitás jegyei az Esterházyak sajátja vagy a nemesség korabeli jellemzője lehetett. 

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: prédikáció Esterházy család


2015.11.23. 15:35 Maróthy Szilvia

Moritz Kinga-Éva: erdélyi unitáriusok Kant-recepciója

Móritz Kinga-Éva (Kolozsvár, 1981) a Babes-Bolyai Tudományegyetem német szakán tanult, majd Interkulturális kapcsolatok mesterfokozatot szerzett és a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének Irodalom és társadalom mesterképzőjén is tanult. Jelenleg a BBTE doktori hallgatója. Kutatási témája: Humántudás-transzfer a modern korban - Körmöczi János példája.

moritz-kinga.jpg

Erdélyi unitáriusok Kant-recepciója Pákei Józsefnek Körmöczi Jánoshoz intézett 1794-1797-es levelei alapján

Pákei Józsefnek, a kolozsvári unitárius kollégium igazgatójának a fiatal akademizáns Körmöczi Jánoshoz intézett levelei az eddiginél árnyaltabb képet adnak az erdélyi unitáriusok Kant iránti érdeklődéséről.

Belföldi egyetemek hiányában a majdani püspök Bécsben, Pozsonyban, majd két híres protestáns akadémián Jénában és Göttingában kapcsolódik be az európai egyetemek intézményi és személyközi hálózatába.

Ebből az időből származó levelezéséből nemcsak a bizalmas tanár–diák viszonyba nyerhetünk betekintést, hanem a kolozsvári főiskolában folytatott bölcseleti oktatásba is. Megtudhatjuk, hogy az unitárius tanár milyen jellegű kézikönyveket szándékozott beszerezni támogatottja segítségével, valamint hogy mely kommentátorok alapján kívánta Kant tanait a különböző osztályokban bemutatni.

Bár az elemzés gerince a fent említett levelezés, olyan kéziratos források is helyet kapnak az érvelésben, mint Körmöczi János könyvbeszerzési naplója vagy a levelekhez kapcsolódó akadémiai jegyzetek.

Szólj hozzá!

Címkék: Kant fikon Pákei József Moritz Kinga-Éva


2015.11.23. 12:33 Maróthy Szilvia

Posta Anna: Pallas magyar ivadékai

A Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának másodéves PhD-hallgatója vagyok. Doktori témám: a 16-17. századi hazai protestáns neolatin költészet.

kep.bmp

Pallas magyar ivadékainak tevékenysége Leonhardus Mokoschinus Ószövetség-átiratának paratextusai és más szövegek tükrében

A késő humanizmus idején az európai mintákhoz hasonlóan Magyarországon is létrejött egy újfajta nemesség, a ’nobilitas litteraria’, a 16-17. századi társadalom előjogokra törekvő értelmiségi rétege, amely jelentős klasszikus műveltséggel rendelkezett. Ezek az emberek öntudatuktól, büszkeségüktől, hírnév iránti vágyuktól, szorgalmuktól és irodalmi beállítottságuktól vezettetve mindent leírtak, ami saját magukra és társaikra vonatkozott. Az egymás közelében lakók tudós értelmiségi köröket alkottak, amelyek szorosan kapcsolódtak más, távolabbi körökhöz. Minden ilyen körnek megvolt az elismert vezetője, ők voltak a legnagyobb kapcsolattartók és levelezők.

Leonhardus Mokoschinus 1599-ben Wittenbergben adta közre Historiarum Veteris Testamenti Heroico Carmine Redditarum… című alkotását. A hexameteres Ószövetség-átirat a hazai protestáns neolatin költészet Poetica Evangelica irányzatában keletkezett, amely irányzatnak a felvidéki és erdélyi protestáns humanista körökben volt még néhány követője: Georgius Purkircher, Christianus Schesaeus, Casparus Piltzius, Georgius Ostermaier, Georg Henisch.

Mokoschinus munkájához többek között a hazai felvidéki protestáns humanista kör legkiválóbbjai írtak üdvözlőverseket: Martinus Mokoschinus, Lednensky Miklós, Johannes Bocatius, Georgius Mokoschinus, Stanislaus Mokoschinus, Szocsovinus Sándor, Malus Pál, Eszterházy Tamás, Brestorosky Szaniszló. Aegidius Hunnius és Severinus Schultetus előszóval látták el Mokoschinus alkotását, a szerző pedig művét Illésházi István, trencséni és liptói főispánnak ajánlotta. Előadásomban a paratextusok azon részeire koncentrálok, amelyek jól illusztrálják e csoportosulás kiterjedt hazai és külföldi kapcsolatrendszerét. Megállapításaimat egyéb a kör tevékenységéhez fűződő szövegekkel is erősítem.

 

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: fikon Pallas Posta Anna


2015.11.23. 09:21 Maróthy Szilvia

Markó Anita: reneszánsz írótársaságok

Jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar és Európai Reneszánsz programjának elsőéves hallgatója vagyok, mesterképzésemet ugyanitt végeztem Reneszánsz tanulmányok szakon. Doktori témám a korai irodalmi csoportok vizsgálata, kialakulásuk kezdeteinek feltárása. Mesterszakos szakdolgozatomban ezen 15-16. századi társaságok megközelítésmódjainak lehetőségeivel foglalkoztam; illetve alapszakos dolgozatom témájául Telegdi Kata verses levele és a reneszánsz női műveltség szolgált.

marko-anita_res.jpg

Irodalmi körök, írótársaságok a reneszánszban

 A magyar irodalomtörténet-írás narratívája erősen kapcsolódik az irodalmi csoportok történetéhez – modern magyar irodalmi élet kialakulását is ezeknek a csoportoknak a 18. századi kialakulásához köti a szakirodalom. A tudatos irodalmi élet működtetésének igénye azonban már jóval előbb, a 15. században megnyilvánult Magyarországon. Célom annak vizsgálata, hogy a már feltárt író és költőtársaságok létmódja és működési mintázata miként valósult meg. Hipotézisem szerint ezek a csoportok bár alapvetően a szerzetesrendek és vallási közösségek „textual communities” fogalmának megfelelően működtek, de alapvető változás, hogy tudatos irodalmi tevékenységre törekedtek. Olyan közösségeket hoztak létre, amelyek szándékoltan az adott társadalmi szerepeiken túl (nem azokkal ellentétben, de azok mellett) egy új identitás lehetőségét jelentették: a résztvevők nem egyházi és nem hivatali minőségükben szerepelhettek, hanem valamely irodalmi vagy tudós működést végző egyénként. Dolgozatom fő kérdése tehát az, hogy a vizsgált korai irodalmi csoportok tagjai műveik által miként és milyen közösséget képeztek maguknak. Ennek megismerésével kirajzolódik egy az újfajta, magukat irodalmi munkát végző, heterogén és egymás felé gyenge kapcsolatokon keresztül nyitott csoportok által létrejött  hálózat, amely a korban az irodalmi élet működésének modelljét mutatja.

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: Markó Anita irodalmi körök


2015.11.21. 20:27 Hermina Gesztelyi

Verskötetek hordozóik tükrében (Wathaytól Koháryig) - Maróthy Szilvia előadóként is bemutatkozik

Az ELTE BTK IDI barokk programjának hallgatója vagyok, a 17. századi magyar költészet rendszerszerűségei érdekelnek. Az OSZK-ban önkéntesként digitális filológiával foglalkozom.

marothy_feje.bmp

Verskötetek hordozóik tükrében (Wathaytól Koháryig)

A 17. századi magyar költészet kötetkompozíciós termése mennyiségileg, s így hordozóik jellemzőire nézve áttekinthető. De mit tekinthetünk kötetnek, s milyen kritériumok alapján? Előadásom a korszak versköteteinek vázlatos áttekintését kívánja adni a hordozók szempontjából: kéziratos vagy nyomtatott szerkesztmény-e a verskötet, szerzői vagy szerkesztői a kompozíció, s milyen gráfia, tipográfia kölcsönöz megkomponáltságot a köteteknek?

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: verskötet Wathay Ferenc Koháry István


süti beállítások módosítása