HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a PTE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2017 őszén kerül megrendezésre Pécsett.

Címkék

adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (1) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (15) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2015.11.25. 14:03 Posta Anna

Horváth Mária: A Torday János ellen mondott Posonban lött praedikatio

SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában a kutatási területem a 18. századi piarista könyvtár- és olvasmánytörténet Magyarországon. Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár, illetve a szamosújvári örmény könyvtár régi állományát kutatom, katalogizálom. Pázmány Péter kritikai kiadást készítek.

horvath_maria.jpeg

 

 

A Torday János ellen mondott Posonban löt praedikatio, Pazmany Peter altal: azon az napon, mellyen amaz tündér módra valtozandó alhatatlanságnak tüköre, Thordai Ianos Barát, harmadszor ki öltözöt az csuklyából: Pünkösd után XII. Vasárnap: Kis aszony havának 22. napján, M. DC. X. esztendöben Egy keresztyen hallgatótúl az eleven nyelv után, irásban foglaltatot, és az hívek eppületire szem eleiben ki bocsattatot kezdetű és "Musiponiba Nyomtattatott" prédikáció kutatása sok szempontból érdekes. A kiadás helye és kiadója is titkos, melyek a szöveg meggyőző erejét fokozták, a külső, független forrás bevonásával a tartalmát hitelesítik, erősítik. De vajon hány példányban jelent meg, pontosan kiknek és mit üzent? Hogyan juthatott el az olvasókhoz? Milyen hatása volt? A forma mennyire határozta meg a befogadást? Előadásom ezekre a kérdésekre keresi a választ.

 

 

P. S, Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: prédikáció Pázmány Péter Torday János


2015.11.24. 12:25 Posta Anna

Déri Eszter: Esterházy-genealógiák

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem magyar és művészettörténet szakon, és ugyanott, az irodalomtudományi doktori iskolában végeztem a doktori képzést. Az Esterházy családhoz kapcsolódó halotti beszédekkel foglalkozom, és ezzel veszek részt a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport munkájában is.

deri-eszter.jpg

 

„Dicsöséget ada néki az ö Nemzetségében” 

Esterházy genealógiák 

 

A családi identitás és a nemzeti identitás, illetve a kettő összefüggésének figyelemre méltó szöveges emlékei a halotti beszédek. Bár a 16–18. századi prédikációkban megjelenő történelemszemlélet, történetfilozófia és a nemzeti sorsszemlélet az elmúlt évtizedekben jó néhány publikáció tárgya, kevesek figyelmét keltette fel az egyes családok e beszédekben fellelhető önszemlélete, identitásának főbb elemei. Ha a temetési prédikációra olyan műként tekintünk, amelynek önálló szerzője egy, a rokonsághoz szorosan nem kapcsolódó személy, ezek a szövegek nem kapnak helyet az emlékirat-irodalomban. Azonban jelenlegi tudásunk szerint az elhunyt felett prédikáló pap az illető életútján túl ismerte a genealógiát is, előfordult, hogy a halott még életében rendelkezett a beszéd tartalmáról, és a pap mondanivalóját gyakran a hozzátartozók elvárásaihoz alakította, illetve a temetési beszédek a család költéségén jelentek meg nyomtatásban. Ezek szerint amellett, hogy a családi emlékezet egy külső személy által megjelenített formájáról beszélhetünk, nem megalapozatlanul számíthatunk az elhunyt és a rokonság nézőpontjára, illetve arra, hogy adott famíliákhoz kapcsolódó halotti beszédek olvasásakor a számukra fontos értékek, identitásképző elemek térnek vissza időről időre. Előadásomban az Esterházy család tagjai felett mondott temetési prédikációk genealógiára vonatkozó részeit vizsgálom, bemutatom a beszédek sajátos történelem interpretációját, a leggyakrabban visszatérő motívumokat, a család számára fontos értékek megjelenítésének szöveges lehetőségét, és arra keresem a választ, hogy az ezekben megjelenő identitás jegyei az Esterházyak sajátja vagy a nemesség korabeli jellemzője lehetett. 

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: prédikáció Esterházy család


2015.11.20. 21:11 pappsarairisz

Erkölcsbotanika és leánynevelés - Pálos Mónika bemutatkozását olvashatjátok

Történelem BA-t végeztem, filozófia minorral, majd Reneszánsz tanulmányok MA szakon abszolváltam. Jelenleg munka mellett a szakdolgozatomat írom (ami a konferencia idején remélhetőleg már leadott állapotban lesz és), aminek a címe Erkölcsbotanika és leánynevelési programok a 16-17. századi Magyarországon. Az előadásom témája is ehhez kapcsolódik.

wk45cdgkazzoiafl-4x-xvp8iinptlwcxzvonjapc2c.jpg

 

Erkölcsbotanika és leánynevelés Pécsi Lukács művében

 A 16. századi Magyarországon a protestantizmus egyre nagyobb térhódításának köszönhetően Nagyszombat lett a katolikus megújulás központja, ahol Telegdi és a köré szerveződött írói csoport protestáns módszerekkel, protestáns művek katolikus szájíz szerinti átdolgozásával igyekezett visszahódítani a híveket. Míg Telegdi és Monoszlói hitvitázó és prédikációs műveinek célközönsége a műveltebb réteg volt, addig Pécsi Lukácsra maradt az „együgyű” keresztény hívek megnyerése és erkölcsi nevelése. Ennek során kalendáriumokat szerkesztett és emellett próbálta megtalálni azokat a tematikákat, amik potenciálisan érdekelhették a kor egyszerű emberét. Ebbe a vonulatba illeszkedik Az keresztyén szüzeknek tisztességes koszorúja című mű, amit Lucas Martini (protestáns lelkész) művéből fordított/dolgozott át, még akkor is, ha manierista cirkalmassága és bonyolultsága miatt valójában épp a célközönség számára volt emészthetetlen. 
A művet a magyar szakirodalom jellemzően inkább botanikai fontossága miatt emeli ki, hiszen ez volt az első magyarországi botanikai mű, amelyben képi ábrázolásokon is megjelentek a virágok/növények, és nem csupán a leírásokból találkozunk velük. A szakirodalom azonban jellemzően alig foglalkozik a ténnyel, hogy Pécsi Lukács műve a lánynevelés témakörében született, sőt, egyszerre szól a lányoknak és a szüleiknek, a sokat citált Pázmány prédikációkat megelőzve. 
Előadásomban Pécsi Lukács művének lánynevelési programját szeretném ismertetni, kiemelve, hogy milyen szerepet szán a könyveknek, illetve, hogy egy erkölcsös fiatal lánynak honnan és hogyan kellene az erényes életvitel szabályai mellett a praktikus ismereteket is elsajátítani. 

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: prédikáció erkölcsbotanika Pécsi Lukács