HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2022.11.04. 10:10 Kovács Annamari

Bemutatjuk előadóinkat: Kalmár Zsombor (DE)

A Debreceni Egyetem másodéves történelem BA szakos hallgatója vagyok. Érdeklődési, kutatási területeim közé tartozik a történeti antropológia, történeti néprajz, történeti pszichológia és a mentalitástörténet.

Mentalitástörténeti vizsgálódások egy 18. századi boszorkányper alapján
Egy-egy boszorkányper dokumentumainak előkerülése lehetőségként szolgál arra, hogy a kutató az adott közösség mentalitásába, normarendszerébe nyerjen bepillantást. Egy még jelenleg folyó kutatás eddigi eredményeit kívánom ismertetni, amely során a 18. századi hármasszéki közösség mentalitását vizsgálom Benkő Anna boszorkányperén keresztül. Kutatásom céljai: 1) a tanúvallomások alapján feltérképezzem a hármasszéki vármegyében megjelenő boszorkányképzet jellemzőit és ezen keresztül betekintést nyerjek a közösség mentalitásába, valamint normarendszerének működésébe. 2) Továbbá az eset történeti kontextusba való helyezésével feltárom azokat a mechanizmusokat, amelyek során a megtűrt szokás tiltott és tilos szokássá változott. 3) Valamint vizsgálom, hogy a különböző jogi paradigmaváltások hogyan befolyásolhatják egy közösség mentális univerzumát. 4) Kutatásom céljai közé tartozik annak vizsgálata is, hogy a boszorkányüldözések hogyan illeszthetők bele a morális pánik elméleti keretébe, valamint a közösség mentális mechanizmusainak a vizsgálata egy krízishelyzet (gazdasági, természeti stb.) kapcsán. Az általam vizsgált peranyag abba a történeti korszakba esik, mikor a felvilágosodás eszméi megjelennek a különböző gondolkodók, jogtudósok munkáiban és ezeknek hatására megkezdődik a joggyakorlat átalakítása, valamint a Magyar Királyság területén az egyház és az állam fellép a különböző népszokások és babonák ellen. Munkám során történeti néprajzi, történeti antropológiai, történeti pszichológiai és történettudományi szempontokat érvényesítek. Előadásom egy jelenleg elkészült tanulmányról fog szólni, ami egy nagyobb kutatás eddigi részeredményeinek is tekinthető. Kitérek azokra a jogi változásokra, aminek mentén a boszorkányüldözések fellazultak, röviden összefoglalom és bemutatom Benkő Anna különböző perének és levelezésének a sarokpontjait, majd kitérek a tanúvallomások értelmezési lehetőségére, amely során a közösség mentalitása vizsgálható. Érdekes kérdésként kitérek arra, hogy a boszorkányság mennyire tekinthető „fiktív” közösségnek. Előadásom fókuszpontjában az a kérdés áll, hogy egy közösség milyen mechanizmusok során képes kialakítani, formálni a boszorkányságról alkotott képet.
kalmar-zsombor.jpg

Szólj hozzá!


2022.11.03. 18:10 Kovács Annamari

Bemutatjuk előadóinkat: Sz. Király Anna (DE)

Szoboszlai Pap István kolerjárvány idején írt szövegei

A kolerajárványokról szóló kutatások új lendületet vettek a 2020-as koronavírus alatt. A közérdeklődés hirtelen a már meglévő járványokkal kapcsolatos tudományos eredmények, kutatások felé fordult, ugyanakkor számos új eredményt is inspirált ez az újkeletű kíváncsiság. Jelen kutatás az 1831-es kolerajárvánnyal foglalkozik, ezen belül is a református egyház által kiadott néhány szöveggel. Szoboszlai Pap István református lelkész, ekkor a tiszántúli egyházkerület aljegyzője volt. A dolgozat szűkebb értelemben vett témája a járvány alatt Szoboszlai Pap által Debrecenben kiadott és elmondott szövegek. Egy eddig szinte ismeretlen nyomtatványt adtak kiújra 2020-ban, mely a kolerajárvány alatt íródott. Eddig is elérhetőek voltak több példányban a szövegek a debreceni könyvtárakban, de az új kiadás, a szövegek régies helyesírásának átírása a maihoz hasonló változatra mind azt szolgálja, hogy ez az értékes kulturális örökségdarab fennmaradjon. Mindemellett ezáltal újra bekerült abba a most felgyorsult körforgásba, amelyben a járványok alatt született alkotások új szólamokkal gazdagítják a történeti tudományok eddigi felfedezéseit. Munkám során filológiai, szövegfeltáró, szövegtörténeti vizsgálatokat végeztem, melyek során imákkal, prédikációkkal, elmélkedésekkel foglalkoztam. Az ezek által feltárt összefüggéseket művelődéstörténeti összefüggésben helyeztem el. A dolgozatom által kitűzött cél az, hogy ezeket az újra kiadott szövegeket elemezzem szoros szövegelemzéssel és kontextualizáló olvasattal is. Elsősorban szövegalapú elemzést valósítottam meg. Ehhez felhasználtam a modern kiadást, de az eredeti 1831-es különböző nyomtatványokat is.

Szólj hozzá!


2022.11.03. 14:10 Kovács Annamari

Bemutatjuk előadóinkat: Gráfel Eszter (DE)

Gráfel Eszter vagyok, a Debreceni Egyetem hallgatója, magyar–német szakon most kezdtem a harmadik évet. Érdeklődésem nagyrészt a nyelvek, illetve az irodalom és más kreatív dolgok felé irányul, ezen kívül szeretek kielemezni, illetve megfejteni különböző rejtvényeket, illetve irodalmi vagy művészeti alkotásokat is. Így ehhez, mondhatni, szorosan kapcsolódik jelenlegi kutatási területem is.

Madách Gáspár elmélkedése a paráznaságról
Az ember alapvetően társadalomban él és ennek a létformának minden egyes korszakban megvannak a maga nehézségei. A kora újkorban az etikai kérdések jóval nagyobb súllyal estek latba, mint napjainkban. Ha például egy olyan kődarab, mint a paráznaság, belekerült az egyébként jól olajozott erkölcsi gépezetbe és azt meghibásította, az így kialakult társadalmi krízis a korszak gondolkodóinak egész hadát késztette eszmefuttatásra. Madách Gáspár (1590 k. – 1647) paráznaságról szóló elmélkedésében rámutat arra, hogy a 17. századi Magyarországon milyen égető társadalmi problémaként merült fel a szemérmetlenség. A klasszikus intertextusokkal gazdagon átszőtt textusból az is kiderül, hogy miként reprezentálódott ez az erkölcsi témakör az antikvitás irodalmában és a Bibliában, azaz hogy például Arisztotelész, Ovidius, Seneca, Szent Pál vagy az olyan ókeresztény írók, mint Aranyszájú Szent János hogyan próbálták óva inteni koruknak emberét a kicsapongó, buja életmódtól. Az előadásomban arra vállalkozok, hogy Madách paráznaságról szóló prózai munkája és annak allúziói mentén egy összetett képet rajzoljak erről a korszakokon átívelő etikai problémáról és az általa okozott társadalmi válsághelyzetről. Továbbá arról is lesz szó, hogy a Madáchnak tulajdonított lírai és prózai szövegek, köztük a bujaságot ostorozó költemények illetve a pestisről és a paráznaságról szóló értekezések is, egy ideig unokafivére, Rimay János neve alatt hagyományozódtak, így már a szerzői korpusz beazonosítása, körülhatárolása sem volt éppen zökkenőmentes. Joggal mondhatjuk tehát, hogy Madách Gáspár életműve mind módszertanilag, mind tematikailag kiváló terepéül szolgálhat a krízisek és nehézségek tanulmányozásának.
grafel-eszter.jpg

Szólj hozzá!


2022.11.03. 10:10 Kovács Annamari

Bemutatjuk előadóinkat: Kovács Annamária (ELTE)

Kovács Annamária vagyok, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának elsőéves hallgatója. A 13–14. századi magyarországi prédikációirodalommal foglalkozom; disszertációm témája a prédikációkban megjelenő Mária-reprezentációk és a szentbeszédekben megjelenő teológiai tudásközvetítés. Jelenleg ÚNKP kutatás keretében a Pécsi egyetemi beszédekben megjelenő természetfilozófiai tudásközvetítéssel is foglalkozom.
Rossznyelvűség és rossz szájszag: a lélek és a test betegségeinek, valamint azok gyógyításának reprezentációja a Pécsi egyetemi beszédekben
A középkorban az igehirdetést, a prédikálást elsődleges feladatként tekintő koldulórendek különös figyelmet fordítottak a prédikáló szerzetesek kiképzésére, és olyan hálózatot hoztak létre, amely nagy mobilitást biztosított a tagoknak. A prédikációkat tehát sokszor külföldi egyetemeken tanuló, majd visszatérő szerzetesek másolták/írták és juttatták el Európa különböző pontjaira. Minthogy a prédikációkat gyakran egyetemet járt klerikusok jegyezték le, nem ritkán egyetemi környezetben, a sermók tükrözhetik szerzőjük és a kor műveltségét. Elsősorban természetesen teológiai ismereteket közvetítenek, de – összhangban a középkori nézettel, miszerint a tudományok és a filozófia a teológia szolgálói – egyéb tudományterületek eredményei is felbukkannak a teológiai tételek alátámasztása és szemléltetése végett. Emellett a sermók nemcsak szerzőik műveltségéről árulkodnak. Legalább ilyen fontos szempont, ha egy szerzetes másolásra érdemesnek tart egy természetfilozófiai részletet, ugyanis ez egyrészt arra utal, hogy ő maga legalább valamelyest tisztában volt az adott részlet jelentőségével, másrészt a hallgatóságának is továbbadásra érdemesnek tartotta a részletet mintegy „tudományos ismeretterjesztő irodalomként” használva a prédikációt. A középkori sermók természetfilozófiai utalásainak elemzése tehát megmutatja, hogy milyen elméletek és szerzők voltak ismertek és elismertek egy adott közösségen belül. A Pécsi egyetemi beszédek néven ismert 13. századi prédikációgyűjtemény vizsgálata különösen érdekes ebből a szempontból, hiszen a gyűjtemény feltűnően sok utalást tartalmaz a középkori műveltséghez tartozó auktorokra, különösen a 12. századi reneszánsz óta ismert szerzőkre. Klasszikus szerzők és arab gondolkodók, csakúgy mint a chartres-i iskolafilozófusai bukkannak fel a gyűjtemény darabjaiban, méghozzá az egész gyűjteményen végigvonulóan. Előadásomban a Pécsi egyetemi beszédek természetfilozófiai utalásai közül az orvoslással kapcsolatos megjegyzésekre koncentrálok, és azt vizsgálom, az egyes sermók hogyan mutatják be a betegségeket és azok gyógyítását, illetve milyen szerzőket idéznek meg a gyógyászattal kapcsolatban. Kitérek arra is, hogy jellemzően milyen szövegkörnyezetben, milyen céllal jelennek meg orvosi utalások, illetve metaforák, és milyen kapcsolat fedezhető fel a lelki és testi bajok reprezentációi közt.
kovacs-annamaria-2.jpg

Szólj hozzá!


2022.11.02. 18:10 Kovács Annamari

Bemutatjuk előadóinkat: Jármi Bence (DE)

Jármi Bence vagyok, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának, Filozófia Mester szakos hallgatója. Másodéves, végzős hallgatóként a szakdolgozatom témája a német idealizmus Immanuel Kant és Georg Wilhelm Friedrich Hegel közötti időszaka. Kutatásom során leginkább az Immanuel Kant kritikai filozófiájában megjelenő „reflexió” fogalommal, illetőleg Kant által szegmentáltan kidolgozott történetfilozófia koncepciójával foglalkoztam. Leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy a Kant filozófiájában jelen levő történetiség hogyan válik metafizikai koncepcióvá, és hogy ennek milyen következményei vannak a német idealizmus Kant és Hegel közötti időszakára nézve. Mindez tágabb értelemben véve azért jelentős, mert a történelem szerepe, különösen Hegelnél metafizikai fordulatot vesz. Szemben a Kantnál betöltött mellékes, antropológiai, és teleológiai szerepével; Hegelnél a történelem a Szellem fejlődésének meghatározó strukturális elemévé válik. Ezen kívül érdeklődési területeim közé tartozik Spinoza és Leibniz filozófiája és hatásuk a német idealizmus egészére. Továbbá foglalkoztat Hegel és Lukács György filozófiatörténeti jelentősége a Marxizmusra tett hatásuk szempontjából. Leendő doktori kutatásom egyik általános célkitűzése lesz a társadalom, a politika és a filozófia viszonyának akkurátus feltérképezése és megértése.

A szabadság problémája a panteizmus-vitában: Adalékok Jacobi Spinoza-könyvének filozófiatörténeti jelentőségéhez

1785-ben jelent meg Friedrich Heinrich Jacobi Spinoza-könyvként ismert műve (Über die Lehre des Spinoza in Briefen an den Herrn Moses Mendelssohn). A szöveg később alapjául szolgál a kor német társadalmában széleskörűvé váló panteizmus-vitának. A Spinoza tanításait tematizáló diskurzus három fő alakja között (Jacobi, Lessing és Mendelssohn), a kialakuló polémia fő okát a Spinoza filozófiájával való szembefordulás, illetőleg a vallás és a filozófia viszo-nyának újra definiálása motiválja. Előadásomban a Spinoza-könyv szövegét elemezve azt fogom bemutatni, hogy a Jacobi által választott filozófiai beszédmód, a történet levélformában való közlése, a Lessinggel folytatott párbeszéd; továbbá az ez alapján rekonstruálható konfliktus Jacobi és Mendelssohn között, mennyiben tekinthető tradicionális filozófiai dialógusnak. Előadásomban arra is keresem a választ, hogy Jacobi interpretációjában hogyan helyezhető el Spinoza az ateizmus modern kori történetében. Elemzésem alapját a Jacobi által is idézett spinozai „szabadság” fogalom képezi. Az előadás első felében az elemzett mű strukturális felépítését figyelembe véve, röviden bemutatom a fent említett három filozófus koncepciójának spinozai aspektusait. Különös tekintettel arra, hogy a vizsgált korszak Kanthoz kötődő recepciójában miként helyezhető el az éppen kialakuló panteizmus-vita. Az előadás második felében a szabadság filozófiai problémájának részletes taglalásán keresztül a Spinozától való vélt elfordulás fenntarthatóságát vizsgálom meg. A készülő tanulmányom kulcskérdése tehát arra vonatkozik majd, hogy mennyiben lehetséges elfordulni a spinozai koncepciótól, amennyiben fenn kívánjuk tartani a filozófia spekulatív jellegét, mely a német idealizmus későbbi évtizedeiben már a filozófiai gondolkodás meghatározó sajátossága.

ezt_kuldom_1.jpg

 

Szólj hozzá!


2022.11.02. 14:10 Kovács Annamari

Bemutatjuk előadóinkat: Kovács Dániel László (PTE)

Kovács Dániel László vagyok, a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola hallgatója. Történészi tanulmányaimat 2017-ben kezdtem a Pécsi Tudományegyetemen, jelenleg az "Európa és a magyarság a 18–20. században" programban veszek részt elsőéves doktoranduszként. Kutatási területem a magyar rendiség utolsó korszaka. Eddig munkáimban elsősorban az 1790 és 1848 közötti vármegyei világgal foglalkoztam, azon belül is a dél-dunántúli régióval, különösképpen Somoggyal.
Készülő doktori disszertációm alapvetően egy vármegyetörténeti kutatás, részben klasszikus közigazgatástörténeti, részben újabb társadalom-, illetve vidéktörténeti szempontok alapján. A vármegye tökéletes környezet arra, hogy a helyi sajátosságokon, eltéréseken túl az országos, birodalmi szint általánosságait is elemezhessük. A különbségekből és mintakövetésekből nem csak a helyi viszonyokra következtethetünk, hanem a nagyegészet formáló tényezőkről is élesebb képet kaphatunk, korábban nem látott összefüggéseket fedezhetünk fel.
A rendiség utolsó korszakát sokáig leginkább egyetlen egy konfliktusgóc, a reformerek és a reform-ellenesek küzdelme mentén mutatták be a nagy történeti szintézisek. A valóságban azonban számos más tényező is polarizálta a periódus közéletét. Dolgozatom ezen tényezőkre helyezi a fókuszt. Vizsgálatomban a hagyományos rendi ellentétek mellett olyan kevésbé feldolgozott jelenségekkel foglalkozom, mint a hivatali visszaélések problémája, a főispáni hatalom határairól folyó küzdelmek, valamint a rendeket még továbbra is megosztó felekezeti széthúzások. Jelen konferencián utóbbi tematikát érinteném az 1790 és 1800 közötti időszakban.
Köztörténetből ismert, hogy II. József 1781-es türelmi rendelete az 1790–91-es diétán törvényerőre emelkedett, ezzel pedig megtörtént a protestáns nemesség szinte teljes emancipációja (a dekretális eskü eltörlése, az aulikus helyek megszűntetése stb.) A vármegyei szint vizsgálata Somogyban azonban mást mutat. Bár a közigazgatástörténet hagyományos forrásai (közgyűlési jegyzőkönyvek, iratok) szintén a felekezeti egyenlőség megszületéséről tudósítanak, más dokumentumok igencsak árnyalják a képet. A sorok között olvasva, illetve magánlevelezéseket, irodalmi műveket is bevonva a kutatásba, több helyen találkozhatunk a protestáns emancipáció hiányosságaival a 18. század végi Somogyban. Ezen hiányosságok alatt elsősorban nem a tovább élő korlátozó intézkedéseket (a vegyesházasságok és az áttérések kérdését) értem, hanem azokat a lassan változó íratlan szokásokat, személyes előítéleteket, amelyek még hosszú évtizedekig megnehezítették a protestáns nemesség érvényesülését a dél-dunántúli térségben.
Előadásomban az 1790 után el nem tűnő felekezeti konfliktusokat, illetve azok forrásait mutatom be Somogyban, főként a katolikus Boronkay József és a református Palóczi Horváth Ádám vitáira, levelezéseire építve prezentációmat.
A protestáns nemesség emancipációja és az ebből eredő konfliktusok 1790 után
Az 1790 és 1848 közötti vármegyei politizálás vizsgálata már több kutatásom tárgyát képezte. A vármegyei szervek, hivatalok működése állandó volt a rendiség utolsó korszakában – szemben a periodikusan összehívott országgyűlésekkel – így a politikai változások, csatározások története a törvényhatóságok feldolgozásán keresztül rajzolható fel igazán. Gyakran teljesen más megvilágításba kerülhetnek makroszinten megfigyelhető jelenségek, ha egy fokkal lentebb, mezoszinten is elemezzük azokat. Ilyen például a felekezeti konfliktusok kérdése is.
Köztörténetből ismert, hogy II. József 1781-es türelmi rendelete az 1790–91-es diétán törvényerőre emelkedett, ezzel pedig megtörtént a protestáns nemesség szinte teljes emancipációja (a dekretális eskü eltörlése, az aulikus helyek megszűntetése stb.) A vármegyei szint vizsgálata Somogyban azonban mást mutat. Bár a közigazgatástörténet hagyományos forrásai (közgyűlési jegyzőkönyvek, iratok) szintén a felekezeti egyenlőség megszületéséről tudósítanak, más dokumentumok igencsak árnyalják a képet. A sorok között olvasva, illetve magánlevelezéseket, irodalmi műveket is bevonva a kutatásba, több helyen találkozhatunk a protestáns emancipáció hiányosságaival a 18. század végi Somogyban. Ezen hiányosságok alatt elsősorban nem a tovább élő korlátozó intézkedéseket (a vegyesházasságok és az áttérések kérdését) értem, hanem azokat a lassan változó íratlan szokásokat, személyes előítéleteket, amelyek még hosszú évtizedekig megnehezítették a protestáns nemesség érvényesülését a dél-dunántúli térségben.
Előadásomban az 1790 után el nem tűnő felekezeti konfliktusokat, illetve azok forrásait mutatom be Somogyban, főként a katolikus Boronkay József és a református Palóczi Horváth Ádám vitáira, levelezéseire építve prezentációmat.kovacs_daniel_laszlo_fenykep.jpg

Szólj hozzá!


2022.11.02. 10:10 Kovács Annamari

Bemutatjuk előadóinkat: Éliás János (DE)

Éliás János vagyok, ötödéves angol-történelem osztatlan tanári mesterszakos hallgató a Debreceni Egyetemen (2018–). Kutatásaim főként a 18–19. századi protestáns egyház- és oktatástörténetre irányulnak, ezen belül is a Heves-Nagykunsági Református Egyházmegye eklézsiáinak és iskoláinak története, tehát az egyházközségek kialakulása, a felekezetek szerinti demográfia és a településeken élő családok története; illetve prozopográfiája, tehát a térségben szolgáló lelkészek, iskolamesterek (rectorok), segédtanítók (praeceptor publicusok) és a régió diáksága, akik a magyarországi református kollégiumokba iratkoztak be. Kutatásaimat 2020-ban és 2021-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szegedi Kis István Kutatói Ösztöndíja segítette.
„Az Isteni tisztelettől pro hic et nunc semmi nemű tekéntetéért nem desciscálunk”: Református–katolikus szembenállások a 18. századi Karcagújszálláson
 
Karcagújszállás lakossága a 18. század első feléig teljes egészében református volt. Ez az 1769-es évtől változott meg, amikor Mária Terézia királynő nyomására és a Jászkun Kerület katolikus főkapitánya, Almásy Pál közbenjárására betelepültek a városba az első római katolikusok. A református egyházközség és az ugyanezen vallást követő városvezetés több alkalommal is összetűzésbe került az újonnan érkező más felekezet tagjaival, a katolikusok 1769-es betelepülése azonban nem jelenti azt, hogy korábban nem állt fenn ilyesfajta ellentét a Nagykunság és a felsőbb szintek (Jászkun Kerület, Helytartótanács) között. Karcag város protocollumai az 1730-as évektől kezdve maradtak fenn, ettől kezdve követhetjük nyomon a helyi és kerületi szintű összetűzéseket a két felekezet között. Kutatásunkat főként primer források feldolgozásával végeztük, melyből kiemelhetők a Jászkun kerületi és Karcag városi jegyzőkönyvek, a karcagi katolikus és református egyházközségi protocollumok, valamint az anyakönyvek és magánjellegű levelezések is. Előadásunk legfőbb célja bemutatni az 1739-es karcagi pestisjárványt és az amögött meghúzódó felekezeti ellentéteket, az első római katolikusok Karcagra településének körülményeit 1769-ben és az azt követő évtizedben, valamint a különféle városi és kerületi ügyeket, melyek a katolikus betelepülés első évtizedeiben történtek a két felekezet között. Az előadásunkban igyekszünk fényt deríteni továbbá a katolikus vallásra történő áttérések gyakoriságára, valamint református részről a hitelvek esetleges megszegéséből fakadó penitenciatartás mértékére is.
elias-janos.jpg

Szólj hozzá!


2022.11.01. 18:09 Kovács Annamari

Programfüzet

Elkészült a 2022-es FiKon programfüzete! Nézegessétek és találkozzunk Debrecenben november 10-én!

program01.jpg

program02.jpg

program03.jpg

program04.jpg

program05.jpg

Szólj hozzá!


2022.06.22. 12:43 Kovács Annamari

2022-ben is FiKon!

Megjelent a Fiatalok Konferenciája 2022 felhívása. Az idei téma "Krízisek és nehézségek a régiségben", a helyszín pedig a napsütötte Debrecen. Az absztraktokat szeptember 11-ig várjuk a krizis.fikon@gmail.com címre, és mindenkit szeretettel látunk november 10-11-én!

felhivas1.jpg

felhivas2.jpg

Szólj hozzá!


2021.09.28. 18:00 vrabelym

Bemutatjuk előadóinkat: Törtei Renáta (PPKE)

Törtei Renáta PhD hallgató vagyok a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájának Életmód- és Társadalomtudományi Műhelyében. Ugyanitt végeztem 2011-ben spanyol-történelem szakos bölcsész-tanárként. Ezzel párhuzamosan a Károlyi Mihály Spanyol-Magyar Tannyelvű Gimnáziumban tanítok, jelenleg a történelmet spanyol nyelven. Két kisgyermek édesanyjaként próbálok lavírozni a mindennapok, a szakmai kihívások és a munka háromszögében. A doktori témám igen sajátságos: Thököly Imre személyének, tevékenységének és felkelésének megjelenése a spanyol nyelvű forrásokban. Emellett fontosnak tartom, hogy a sport is része legyen a mindennapoknak, így amatőr tollaslabdaversenyeken igyekszem megmérettetni magam.

tortei-renata.png

Thököly Imre regényes élete két rég elfeledett hispán forrás tükrében

 

Doktori disszertációm témája, Thököly Imre mozgalmának spanyolországi visszhangja, a spanyol rendek reagálása a magyar rendek Habsburg-ellenes mozgalmaira és az azokra gyakorolt hatásuk. A disszertáció leadásának küszöbén már tengernyi hungarikával találkoztam Thököly Imre, Magyarország és főleg Buda várának 1686-os visszavívásával kapcsolatban. Most két olyan hungarikára koncentrálnám előadásomat, amelyekből Magyarországon egy-egy példány lelhető fel, de kissé kívül esnek a kutatók látóterén és így feledésbe merültek. Az egyik mű D. Joseph Rodriguez munkája La Famosa historia del Conde Emerico Tekeli (Madrid, 1738) címmel, amely regény végigmegy Thököly életén és meglehetős alapossággal tárja azt a spanyolul értő közönség szeme elé. Ez a kötet a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár Régi nyomtatványok tárában fekszik és igazi kuriózumnak minősül, hiszen kevés maradt fenn belőle a történelem viharos éveiben. A másik mű az Országos Széchenyi Könyvtár állományában található szintén igen nagy ritkaságnak számít, hiszen roppant kevés élte túl a viszontagságokat az elmúlt 300 évben. Ez a kötet pedig a Pedro Godoy által íródott Compendio de la vida de Emerico Tekeli, cabeça de los rebeldes y confederado con los turcos en Vngria című összefoglaló munka, amely 1684-ből származik. Mindkét esetben igyekszem feltárni a művek keletkezését, bemutatni tartalmukat és megvilágítani fontosságukat a mai kutatók számára összehasonlítva őket más hasonló már ismert művel.

A PhD kutatásom időszaka a 17. század utolsó harmadát öleli fel (1680–1699), amikor is számos olyan esemény történt a Magyar Királyság területén, főként a visszafoglaló háborúk során, amelyek megváltoztatják majd egész Európát az elkövetkezendő évszázadokban. Tehát ezt az időszakot mutatnám be a forrásokon keresztül a konferencia közönségének. Ezek az iratok – reményeim szerint – a kutatók segítségére lehetnek ahhoz, hogy megítélhessük hogyan látták hazánkat és a törökök elleni küzdelmünket külföldön. Az előadás során nem kimondottan Thököly gróf személyének, illetve tevékenységének spanyol megítélését szeretném elsősorban közzétenni, hanem olyan forrásanyagokat szeretnék bemutatni, amelyek feledésbe merültek az évek folyamán, azonban igen izgalmas új színezetet adhatnak a témának.

A konferencia programja megtekinthető itt.

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása