Bodnár-Király Tibor vagyok, az ELTE BTK Történettudományok Doktori Iskolájának vagyok hallgatója. Fő kutatási területem a 18. század államtudományi diskurzusai, valamint a késő felvilágosodás eszme-, és tudománytörténete.
Ember és természet viszonya Aranka György (természet)filozófiai értekezéseiben
Az előadás tárgya Aranka György (1737–1817) századforduló környékén keletkezett bölcseleti tárgyú értekezései. Aranka 1793–1806 között az Erdélyi Nyelvművelő Társaság vezetőjeként majd titoknokként (főtitkárként) változatos tudományos tevékenységet fejtett ki, az 1796–1806 időszak során pedig több kéziratos filozófiai tárgyú értekezést hagyott hátra, amelyek megnyugtató eszmetörténeti értelmezésével – az újabb szövegkiadások ellenére – (Tüskés–Lengyel 2010) a kutatás a mai napig adós maradt (Egyed 2004). A prezentáció ezek közül az eredetileg kéziratban maradt Az Ember esmérete, illetve az 1805-ben harmadmagával kinyomtatott szintén rövid Ember, Világ, Isten. A’ Természet Philosophiájának némely Eleji című értekezések elemzése révén arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként volt jelen Aranka szövegeiben a 18. század második felétől Magyarországon is fokozatosan teret nyerő új természetfilozófiai irodalom? Mik voltak ennek az antropológiai jellegzetességei, illetve miként hatott ez az ember társadalmi szerepének megítélésére? Az előadás feltételezi (szemben a szakirodalom egy részének megállapításaival), hogy Aranka esetében kevésbé egy sztoikus filozófiai értékválasztás, mintsem a schellingi természetfilozófia általa kínált episztemológiai pozíció lehetett meghatározó (Gurka 2006). A természetfilozófia ugyanis ebben az időben az ember(iség) kialakulását, az ember alaptulajdonságait, valamint ezek működését a természet rendjének megismerhetőségének szekularizált magyarázatában oldotta fel. Ezzel pedig újrapozícionálta az ember, természet, társadalom koordináta-rendszerében mozgó kora újkori antropológiai és ’természettudományos’ gondolkodást.
A konferencia programja elérhető: itt.