A Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának voltam hallgatója, jelenleg doktorjelöltje vagyok. Kutatási témám a szerzői névhasználat és a kritika intézményesülésének kapcsolata a 18. század utolsó és a 19. század első évtizedeinek magyar irodalmában.
A szerzői név és az irodalom státuszának problémája
Előadásomban a Két nagyságos elmének költeményes szüleményei című verseskötet mögött álló szerzői megfontolásokat kívánom vizsgálni. A kötet kiadója Révai Miklós láthatóan megőrizte a szerzők, vagyis Orczy Lőrinc és Barcsay Ábrahám névtelenségét. A kötet által vállalt szerzőségi problémát egyrészt szerzői oldalról, másrészt a kiadó oldaláról tartom vizsgálhatónak. A szerző felöli vizsgálat rávilágít a szóban forgó írók szerzői stratégiáira, valamint az irodalom státuszának problémáira a 18. század utolsó évtizedeiben. A kötet ugyanis a premodern szerzőség egyik reprezentatív megjelenési formájának tekinthető, ahol a társadalmi ranggal rendelkező auktor nevének nyomtatásban való közlését valóságos stigmaként élte meg. A jelenség értelmezéséhez megfontolásra javaslom az angol szakirodalom stigma of print elméletét, mely szerint az Erzsébet-korabeli udvari költők hasonlóan társadalmi pozícióik féltése miatt hagyták inkább névtelenségben műveiket. A kiadó oldaláról történő értelmezéshez pedig Uwe Wirth elméletét tartom megfontolandónak, mely a szerzőség kérdését mint a kiadó kérdését taglalja. Joggal tehető fel a kérdés, hogy a kiadó hogyan járult hozzá a mű publikáláshoz, és milyen erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a nagyságos elmék valós neve is feltűnjön a kiadványon?
A konferencia programja elérhető: itt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.