HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2015.11.21. 16:01 Hermina Gesztelyi

Bogáti-parafrázisok és reinkarnáció - Etlinger Mihály és Szatmári Áron közös bemutatkozása és előadása

Etlinger Mihály a PTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, Pécsett él.

Szatmári Áron: A PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának első éves hallgatója vagyok, valamint a Kerényi Károly Szakkollégium tagja. Kutatási területem a 16. századi protestáns gyülekezeti énekköltészet, valamint részt veszek az RPHA 17 textológiai csoportjának munkájában.

etlinger-szatmari.jpg

Bogáti-parafrázisok és reinkarnáció - Keletkezéstörténet, felekezetiség, hagyományozódás

Az előadás középpontjában egy esettanulmány áll: Bogáti Fazakas Miklós Psalteriumának teljes szöveghagyományát elemezzük abból a szempontból, hogy milyen viszonyban állnak egymással az egyes források, miben tér el az egyes szövegek működése a különböző kéziratokban és nyomtatványokban, és mi okozza ezeket az eltéréseket.

Azt kívánjuk felmutatni, hogy az egyes költemények egyes forrásokban lévő szövegei milyen feltételek mellett jöttek létre. Arra az aktusra vagyunk kíváncsiak, amikor az adott másoló vagy nyomdász létrehozza szövegét. Itt nem elég a szövegek eltéréseit nézni, hiszen nem csak a szándékos és szándéktalan változtatás árulkodik arról, hogy az adott szöveg miért éppen úgy jött létre, ahogy, és nem máshogy: ugyanilyen fontos felismerni a szándékos és szándéktalan reprodukálás (tehát változatlanul lemásolás) eseteit is.

Az elemzés célja, hogy az adott korpuszra nézve releváns szövegfogalmakat mutasson be, tehát hogy megérthessük azt, az adott források változatait milyen különböző módokon olvashatták a korabeli befogadók, ezek a módozatok hogyan változhattak idővel, és milyen értelmezéseket hozhattak létre. Az elemzésben nagy hangsúlyt kapnak a szerzőre, Bogátira vonatkozó paratextuális jegyek, valamint azok az utalások, amik a szerző életrajzához kötnek egy-egy szöveget. Fontos kérdés, hogy a hagyományozódás során ezek hogyan kopnak le, alakulnak át, és mi marad meg belőlük.

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: psalterium Bogáti Fazakas Miklós szöveghagyomány


2015.11.21. 10:17 Hermina Gesztelyi

Az LI. zsoltár világi és vallásos szöveghordozókban való megjelenése - Palásthy Krisztina mutatkozik be

Alapszakos végzős vagyok a Pécsi Tudományegyetemen. Idén lettem tagja a Kerényi Károly Szakkollégiumnak. A szakterületem a régi magyar irodalom. Leginkább a 16.-17. századi vallásos líra, Balassi Bálint és Rimay János költészete érdekel. Már elsős korom óta részt veszek az ELTE-SZTE-PTE összefogásában az RPHA17 projektben, melynek célja a 17. századi régi magyar versek adatbázisának létrehozása. A kutatási témám a Végtelen irgalmú incipittel jelölt zsoltárparafrázis szerzőségi kérdésének és hagyományozódásának vizsgálata, mellyel a tavalyi OTDK-n is szerepeltem.

palasthy-kriszti.png

Az LI. zsoltár világi és vallásos szöveghordozókban való megjelenése

Előadásom témája a Végtelen irgalmú… incipittel jelölt zsoltárfordítás. A 17. század során számtalan különböző szöveghordozóban felbukkanó szöveg azért létfontosságú, mert egyrészt variánsai által nem csak lehetővé teszi a hagyományozódás kiterjedtségének vizsgálatát, hanem talán a legjobb példa a régi magyar irodalomban fennmaradó források öröklődésének egyediségére. Ugyanis sem eredete, sem a változatok közti kapcsolatok nem tisztázottak. A psalmus útjának feltérképezése világi és vallásos hordozók érintkezését egyaránt illusztrálja, hiszen egyrészt a zsoltár megjelenik Rimay Epicédiumában, másrészt a gyászversgyűjtemény a zsoltár által öröklődik az Istenes énekekben.

A parafrázis szerzőségi kérdése segít eldönteni a szöveg felekezeti hovatartozását, mely által végigvezethető, hogyan hatottak egymásra a két különböző, katolikus és protestáns hagyományból származó variánsok. A kérdés abban is segít, hogy jelen helyzetben a világi vagy a vallásos líra szivárgott-e be a másik territóriumába. Az eltérő szövegváltozatok tanulmányozásával a Végtelen irgalmú… teljesebb genealógiáját, a szövegkapcsolatok feltárásával az önálló és rész-egész hagyományozódás problematikáját igyekszem bemutatni.

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: Balassi Bálint Rimay János zsoltárparafrázis


2015.11.20. 21:11 pappsarairisz

Erkölcsbotanika és leánynevelés - Pálos Mónika bemutatkozását olvashatjátok

Történelem BA-t végeztem, filozófia minorral, majd Reneszánsz tanulmányok MA szakon abszolváltam. Jelenleg munka mellett a szakdolgozatomat írom (ami a konferencia idején remélhetőleg már leadott állapotban lesz és), aminek a címe Erkölcsbotanika és leánynevelési programok a 16-17. századi Magyarországon. Az előadásom témája is ehhez kapcsolódik.

wk45cdgkazzoiafl-4x-xvp8iinptlwcxzvonjapc2c.jpg

 

Erkölcsbotanika és leánynevelés Pécsi Lukács művében

 A 16. századi Magyarországon a protestantizmus egyre nagyobb térhódításának köszönhetően Nagyszombat lett a katolikus megújulás központja, ahol Telegdi és a köré szerveződött írói csoport protestáns módszerekkel, protestáns művek katolikus szájíz szerinti átdolgozásával igyekezett visszahódítani a híveket. Míg Telegdi és Monoszlói hitvitázó és prédikációs műveinek célközönsége a műveltebb réteg volt, addig Pécsi Lukácsra maradt az „együgyű” keresztény hívek megnyerése és erkölcsi nevelése. Ennek során kalendáriumokat szerkesztett és emellett próbálta megtalálni azokat a tematikákat, amik potenciálisan érdekelhették a kor egyszerű emberét. Ebbe a vonulatba illeszkedik Az keresztyén szüzeknek tisztességes koszorúja című mű, amit Lucas Martini (protestáns lelkész) művéből fordított/dolgozott át, még akkor is, ha manierista cirkalmassága és bonyolultsága miatt valójában épp a célközönség számára volt emészthetetlen. 
A művet a magyar szakirodalom jellemzően inkább botanikai fontossága miatt emeli ki, hiszen ez volt az első magyarországi botanikai mű, amelyben képi ábrázolásokon is megjelentek a virágok/növények, és nem csupán a leírásokból találkozunk velük. A szakirodalom azonban jellemzően alig foglalkozik a ténnyel, hogy Pécsi Lukács műve a lánynevelés témakörében született, sőt, egyszerre szól a lányoknak és a szüleiknek, a sokat citált Pázmány prédikációkat megelőzve. 
Előadásomban Pécsi Lukács művének lánynevelési programját szeretném ismertetni, kiemelve, hogy milyen szerepet szán a könyveknek, illetve, hogy egy erkölcsös fiatal lánynak honnan és hogyan kellene az erényes életvitel szabályai mellett a praktikus ismereteket is elsajátítani. 

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: prédikáció erkölcsbotanika Pécsi Lukács


2015.11.20. 15:57 pappsarairisz

Tankönyvkiadás a kora újkori Magyarországon - Veress Elza Emőke előadása

Jelenleg PhD hallgató vagyok a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcseszettudományi Karán. Kutatási területem: gyermekeknek szóló irodalom a kora újkorban.

 

Tankönyvkiadás a kora újkori Magyarországon a tanintézmények történetének és a társadalmi-politikai eseményeknek kontextusában 

A könyvnyomtatás kora újkori időszaka a pusztulással leginkább fenyegetett tankönyvek esetén több szempontból is vizsgálható. Figyelmünk elsőként azokra a magyarországon létező kora újkori nyomdákra terjed ki, ahol iskolai jellegű nyomtatványok láttak napvilágot, tankönyvek, pedagógiai művek, tanrendek. Ezen nyomdák tankönyvkiadásra vonatkozó kínálata szoros összefüggésben volt a városokban éppen működő iskola vagy egyetem keresletével, ahol ábécéskönyvek, nyelvtanok, nyelvkönyvek, katekizmusok és számtankönyvek követték egymást. A kutatás hozadéka abban nyilvánul meg, hogy az egyes iskolaközpontokkal szoros kapcsolatot fenntartó nyomdák nyomdakultúrájának feltérképezésével megismerhetjük az oktatási rendszerben létrehívott szellemi műveltséget, oktatási tartalmakat, nevelési elveket. Emellett a gyermeki olvasáskultúrának olyan paradigmáit is körvonalazhatjuk, amely nem függetleníti magát a művelődéspolitikai megközelítéstől sem. Mégis egy-egy nyomdahely kapcsán hangsúlyossá válik azon társadalmi-politikai események sora, amelyek közvetlen, vagy közvetett módón hatással voltak a tankönyvkiadásra, vagy döntően meghatározta egy-egy nyomdahely kialakulását, létét, illetve megszünését. Továbbá e nyomdahelyek, műhelyek termelékenységét kiadványszámban, ívekben is mérhetjük, emellett a könyvek átlagterjedelme is sokatmondó lehet, de nem mellékes a formátum sem. Mindezeken túlmenően a nyomtatványok létrejöttét és fennmaradását is vizsgáló tanulmány foglalkozik a nyomtatványok nyelvi megoszlásával, de kiterjed a reformáció és az ellenreformáció hatását érzékeltető felekezetiség kérdésére is 

Szólj hozzá!

Címkék: nyelv iskolatörténet művelődéspolitika tankönyvkiadás felekezetiség


2015.11.18. 19:34 Hermina Gesztelyi

Szépíró és PhD-hallgató - Urbán Pétert ismerhetitek meg

Író vagyok, megjelent egy novelláskötetem (Paradicsommadár, 2014), most dolgozom a regényemen, amit jövőre szeretnék nyomdába adni. Írásaimban a 17. századdal szívesen foglalkozom, ezt a területet szeretem kutatni is. 

urban-peter.JPG

 

Nyilvános terek 17. századi politikai publicisztikák körül

Doktori disszertációm témája a 17. századi politikai publicisztika (a Nádori emlékirat, Oktatás jó elmélkedésre, Tholdalaghy leveleskönyv szövegei stb.) Előadásomban az ezekhez az iratokhoz kapcsolódó nyilvános tereknek, a közönség kérdéskörét járnám körbe. Témám a javasolt szempontok közül elsősorban a Média címszó alatt leírtakat érinti, de az Intézmények és Emlékezés témákat is érinti.

A 17. században a politikai témájú, nyilvános szövegeket (a politikai publicisztikákat) meghatározta azoknak a csoportoknak az olvasói attitűdje, amelyeknek ezen iratokat szánták. A megfogalmazás módja, az érvelés technikája, a választott témák teszik egyértelművé, hogy milyen olvasóknak szánták az iratokat. Ugyanakkor az olvasók különféle csoportjai saját szempontrendszerük alapján minősítették a szöveget, igényt formáltak a visszacsatolásra, véleménymondásra is. Ezek a mikrocsoportok gyakran egy-egy politikai szempontból összetartozó nemesi körből állottak, vagy valamely kiemelkedő személyiség köréhez tartoztak. Az olvasóközönséget ily módon nem homogén rétegek, nem is magányos olvasók izolált egyénei alkották, hanem kisebb-nagyobb létszámú olvasói csoportok, a nyilvános tér ezeknek összességét jelentette.

Előadásomban ezekről az olvasói csoportokról szólnék, magatartási módjaikról, olvasói attitűdjeiknek a politikai szövegekhez kapcsolódó formáiról.

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: politikai publicisztika olvasóközönség


2015.11.18. 15:29 pappsarairisz

Református terítő unitárius közegben? - Gesztelyi Hermina bemutatkozását olvashatjátok

A DE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola másodéves PhD-hallgatója vagyok, témám a 18. századi női műveltség, művelődés és reprezentáció, elsősorban a szövegek és textíliák kontextusában.

dsc_0662.JPG

Református terítő unitárius közegben?

Bethlen Kata 1735­-ös textíliájának felekezeti szerepe Olthévízen

Olthévíz a 16. századra szinte teljes egészében unitárius falu lett, ahol a Bethlen családnak is voltak birtokai. Teleki Józseffel kötött házassága után Bethlen Kata itt alapított református egyházat és iskolát. Ennek írásos és iparművészeti nyomai egyaránt a patróna egyháztámogató tevékenységét örökítették meg, és a textíliák és egyéb klenódiumok kiemelten fontos hordozóként jelentek meg a református közösségben, annak kialakításában. A reformáció megjelenésének, majd 1727-től a református lelkész állandó jelenlétének köszönhetően egyre több unitárius tért át, ahogyan arról a Iubar Solis Iustitiae is tudósít. Bethlen Kata templomot alapított, amelyet többször is úrvacsorához szükséges felszereléssel és könyvekkel látott el. Előadásomban egy 1735-ben adományozott táblás rece abroszt kívánok alaposabban megvizsgálni, feltárni jelentőségét az olthévízi közegben. Hogyan érthető a rajta megjelenő minta, anyaga és díszítettsége? Milyen üzenetet hordozott a templom terébe kerülve? Mit jelentett egy olyan református közösségnek, ahol a hívek jelentős része unitárius volt korábban? Hogyan hatott a hívekre, volt-e közösségteremtő funkciója?

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: textília fikon Gesztelyi Hermina Bethlen Kata


2015.11.16. 19:30 Hermina Gesztelyi

Laikus közönség és női ethosz - Szitás Andrea bemutatkozása

A komáromi Selye János Egyetem doktori iskolájának másodéves hallgatója vagyok. Kutatási területem a magyar felvilágosodás időszaka, ezen belül pedig egy komáromi költőnő - Fábián Julianna - munkásságával, műveinek vizsgálatával foglalkozom. Doktori disszertációm címe: Komárom a klasszikus magyar irodalomban. A kutatás mellett néhány órában oktatok az egyetemen.

szitas-andrea.jpg

 

A női ethosz jelentősége a magyar felvilágosodás időszakában  

A 18. század vége és a 19. század eleje az egyik legjelentősebb periódus nemzeti irodalmuk történetében; ebben az időszakban vív irodalmi berkekben szellemi csatát régi és új, határolódik el egymástól konzervatív és modern. A változás azonban nem csupán szellemi, kulturális és társadalmi kérdéseket érintett, hanem egy új olvasóközönség kialakulása is fontossá vált az irodalmi életben. A klasszikusan férfiuraltnak nevezett felvilágosodás időszakában nemcsak a női olvasóközönség mint publikum számított újdonságnak, hanem a nőíró státusz is az érdeklődés horizontjába került.

A klasszikus műveltséggel bíró írók és költők körében – pl. Bessenyei György vagy Gyulai Pál – közkedveltté vált az a szemléletmód, miszerint a nők írói stílusa nem felel meg a hagyományos ízlésnek. Hász-Fehér Katalin a problémára az említett alkotók véleményének tükrében a következőképpen reflektál: „női publikum, aki románok olvasásával és művek írogatásával próbálkozik, zenélni tanul, nyelveket tud, még nem jövedelmező közönség, ám ismeri az ízlésnek megfelelő költészetet.” (HÁSZ-FEHÉR Katalin, Elkülönülő és közösségi irodalmi programok a 19. század első felében, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 2000, 125.)

Előadásomban górcső alá kívánom helyezni azon prominens női alkotók poétikai munkásságát, akik költői levelezésben álltak egymással vagy egy általuk választott mecénással. A teljesség igénye nélkül kijelenthetjük, hogy az általunk elemzett korszak legtöbbet tárgyalt író- és költőnői közé sorolható Molnár Borbála, Vályi Klára, Újfalvy Krisztina, Dukai-Takách Judit és Fábián Julianna. Az imént felsorolt asszonyok írói sajátosságának számított, hogy a korszak közkedvelt műfaját, a költői levelezést választották alkotásaik fórumává.

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: női irodalom olvasóközönség


2015.11.16. 15:38 Hermina Gesztelyi

Első nap, első szekció, első előadó - Balog Edit Otilia mutatkozik be

Balog Edit Otilia (1985): A Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskola abszolutóriumot szerzett hallgatója, valamit gimnáziumi tanár vagyok. Kutatási területem a magyar felvilágosodás irodalma, különös tekintettel a női alkotók szereplehetőségeire és szövegeik kulturális beágyazottságára. Készülő disszertációmban többek között Molnár Borbála (1760-1825) és Újfalvy Krisztina (1761-1818) közös kötetével (Barátsági vetélkedés...,Kolozsvár, 1804.), Fábián Julianna (1766-1810) és Gvadányi József (1725-1801) munkájával (Verses levelezés...,Pozsony,1798), valamint Vályi Klára alakjával foglalkozom. Emellett publikálok kortárs magyar irodalmi szövegekről.

balog-otilia.PNG

Amit pedig az előadásáról tudhatunk:

Az Uránia célközönsége – szándék és „valóság”

A XVIII. század végén formálódó magyar irodalmi intézményrendszer létrejöttének elengedhetetlen része volt a megélénkülő folyóirat-kiadás. Bár a Kármán József és Pajor Gáspár szerkesztette Urániának (1794-95) mindössze három száma jelent meg; a lap Toldy Ferenc akadémiai székfoglalójától (1843. március 23.) kezdve a mindenkori kánon szerves része. A Bé-vezetés rögzíti a célközönséget: „ezen Munkát különössen az Asszonyi-nemnek szántuk. […] Leg-szebb Álmaink közzűl-való az, ha eggy kellemetes Hazánk’ Leányának unalmas Óráját hasznossan rövidíthetjük.” Tervezett előadásom középpontjába az Uránia célközönségének és tényleges olvasóközönségének kérdéskörét állítom; arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen formában érvényesül a bevezetésben rögzített szándék és vezérelv a lapszámokban. Érdekel, hogy hogyan, milyen szempontból jelenik meg a nőiség a folyóiratban, milyen szereplehetőségekkel ruháznák fel feltételezett olvasóikat a szerkesztők. A kérdések megválaszolásához vizsgálom a magyar nőnevelés korabeli kereteit és lehetőségeit, valamint a lap szövegeinek tematikáját, különös figyelemmel fordulva a A’ Nemzetek’ külömb-féle Szokásai a’ Házasodáskor és a A’ módi című egységek felé.

 

P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: női irodalom Uránia olvasóközönség


2015.11.14. 21:20 Maróthy Szilvia

Szöveg, hordozó, közösség, program

A linkre kattintva elérhető a Fiatalok Konferenciája idei programja.

A rezüméfüzet letölthető innen.

P. S. Az előadások megtekinthetők a videotoriumban erre a linkre kattintva.

Szólj hozzá!

Címkék: programfüzet fikon de btk konferencia


süti beállítások módosítása