A DE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola másodéves PhD-hallgatója vagyok, témám a 18. századi női műveltség, művelődés és reprezentáció, elsősorban a szövegek és textíliák kontextusában.
Református terítő unitárius közegben?
Bethlen Kata 1735-ös textíliájának felekezeti szerepe Olthévízen
Olthévíz a 16. századra szinte teljes egészében unitárius falu lett, ahol a Bethlen családnak is voltak birtokai. Teleki Józseffel kötött házassága után Bethlen Kata itt alapított református egyházat és iskolát. Ennek írásos és iparművészeti nyomai egyaránt a patróna egyháztámogató tevékenységét örökítették meg, és a textíliák és egyéb klenódiumok kiemelten fontos hordozóként jelentek meg a református közösségben, annak kialakításában. A reformáció megjelenésének, majd 1727-től a református lelkész állandó jelenlétének köszönhetően egyre több unitárius tért át, ahogyan arról a Iubar Solis Iustitiae is tudósít. Bethlen Kata templomot alapított, amelyet többször is úrvacsorához szükséges felszereléssel és könyvekkel látott el. Előadásomban egy 1735-ben adományozott táblás rece abroszt kívánok alaposabban megvizsgálni, feltárni jelentőségét az olthévízi közegben. Hogyan érthető a rajta megjelenő minta, anyaga és díszítettsége? Milyen üzenetet hordozott a templom terébe kerülve? Mit jelentett egy olyan református közösségnek, ahol a hívek jelentős része unitárius volt korábban? Hogyan hatott a hívekre, volt-e közösségteremtő funkciója?
P. S. Az előadás megtekinthető a videotoriumban erre a linkre kattintva.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.