HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2014.10.17. 09:01 fajtanita

Németh Dániel: Egy Mária-ének évszázada

Németh Dániel idén kezdte meg MA-tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, témavezetői Oszkó Beatrix és Bartók István, rezüméje pedig:

 

nemethd.pngElőadásomban tisztázni próbálom az első név szerint ismert költőnk, Vásárhelyi András életének bizonyos szakaszait, ezzel segítve az általa szerzett Mária-ének keletkezési körülményeinek pontosabb megismerését. Bemutatnám, hogy a délvidéki huszita mozgalom és a folyamatos török támadások hatása hogyan jelenik meg szövegében, amely haladó gondolkodását, műveltségét és szerzői leleményét egyaránt tükrözi. A szülőföldjére, Kisdivásárhelyre utaló nevének fennmaradását a latin mintára megalkotott versfőszöveg biztosítja, az általa létrehozott ének műfaját tekintve átmenetet képvisel a katolikus liturgikus ének és az anyanyelvi protestáns gyülekezeti ének között.

Éneke tükrözte a korabeli felekezeti kapcsolatokat, hiszen számos változatban maradt ránk: ismerünk ferences (vagy pálos), premontrei és domonkos változatot is. A cantilena a reformáció és ellenreformáció ideje alatt is élt a szájhagyományban és az írott szövegekben is. Az idők során újra és újra átértelmeződött, a kezdetben is archaikus szövegből kikerült a korai szerkesztési bizonytalanság és egy 9 strófából álló változatban került a nyomtatott énekgyűjteményekbe. 11 változat közül alaposabban 6 variáns kapcsolatait és egymáshoz képesti viszonyait próbálom nyelvi adatokkal is megvilágosítani.

 

Szólj hozzá!


2014.10.17. 08:49 fajtanita

Hölgyválasz

A köt hölgy után a héten következzen két fiatalember.

Első választottunk a számunkra egyébként is oly' kedves Görög Dániel, aki a FiKon szervezése mellett az ELTE BTK hallgatója is, előadásának címe: A tudósító ének szóban és írásban.

görögd.jpgA históriás ének, és részhalmazaként a tudósító ének egy olyan terület, amely határt nyit az írásbeliség és a szóbeliség között. A tudósító énekeket jellemzően iskolázott, bizonyos műveltséggel rendelkező szerzők írják, akik számára ismertek lehettek korábbi énekek, vagy krónikák. Ugyanakkor a célközönség írástudatlan volta miatt a műveknek alkalmasnak kellett lenniük szóbeli előadásra, ezért a XVI.-XVII. századi tudósító énekeinknek az orális énekmondói hagyományra kellett lenniük.

Az előadás célja a ránk maradt tudósító énekek alapján feltérképezni, hogy milyen jelek utalnak a szóbeli előadásra vagy írásbeli terjesztésre. Szeretném megállapítani, hogy az írásban, szerencsés esetben nyomtatásban rögzített tudósító énekek mekkora és milyen érdeklődésű illetve műveltségű közönséghez jutottak el. Tinódi énekeinek mintaképző szerepe a műfaj későbbi életében arra mutat, hogy az irodalomra tett hatást az írásban rögzített szövegek tették, azzal együtt, hogy a szélesebb közönség előtt továbbra is csak a szóbeli előadás számíthatott.

Az előadásban részletesebben kívánok foglalkozni a Cantio de militibus pulchra címen elhíresült szöveggel, amely az egyik leglíraibb tudósító ének, és amelynek keletkezési körülményei és eredeti közege (szóbeliség vagy írásbeliség) máig vitatottak. Megpróbálom igazolni, hogy a Cantio eredendően szóbeli előadás céljára készült, illetve megpróbálom cáfolni a Cantio gúnyversként való értelmezését.

 

 

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása