HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a DE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2021 őszén kerül megrendezésre Budapesten.

Címkék

absztrakt (1) adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (2) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (2) Fésű Anna (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (16) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kor (1) kortárs (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) Küküllei János (1) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyelvészet (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) társ (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2014.10.09. 10:28 fajtanita

Reklám, reklám ez mindig hat rám

Kedves Érdeklődők,

mától kezdve minden héten két előadónkat mutatjuk be a blogon, hogy fokozzuk az amúgy is fokozódó várakozást.

Az első (bemutatott) résztvevőnk Kollár Zsuzsanna, aki az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának A magyar és európai felvilágosodás doktori programjában tanul. Hozzánk Írásgyakorlat vagy műalkotás? A Teleki család drámaírói tevékenysége a 18. században című előadással jelentkezett, aminek itt olvashatjátok a rezüméjét:

kollarzs.jpgA legújabb közköltészeti kutatások és költészettörténeti perspektívák nyomán érdemes egy pillantást vetni a 18. századi magyar arisztokrácia drámaírói törekvéseire. Hasznos lehet átgondolni, hogy egy mára elfeledett poétikai tradíció áll-e a magyar főrangúak drámaírói ambíciói mögött, avagy inkább az arisztokrata íráshasználat egyik módját láthatni benne. A kérdés még inkább úgy tehető fel, hogy mire voltak használatosak ezek az drámaszövegek. Műalkotásoknak tekintették ezeket az alkotók, vagy a drámaírás a művelődés, esetleg a kulturális cselekvés sajátos formája volt? A kéziratos forma ellenére lehetett-e olvasótábora ezeknek a szerzőknek?

A feltett kérdések megválaszolásához egy olyan arisztokrata család műveit hívom segítségül, akik a szokottnál nagyobb könyvanyaggal rendelkeztek, kiváló, a kor szempontjából egyedülálló nevelésben részesültek, és mindemellett a legkülönbözőbb módokon színházpártolói tevékenységet is folytattak. A családon belül a drámaírásnak – sok más kultúrpraxis mellett – szintén hagyománya volt. Az elmondottak alapján elsősorban Teleki (II.) László, és Teleki Domokos kéziratban maradt drámáit vizsgálom, és célom a szűkebb, miniatürizált korpusz tanulságait rápróbálni egy tágabb csoport alkotásaira.

 

 

Szólj hozzá!


2014.10.09. 10:27 fajtanita

Balázs Debóra rezüméje

A második bemutatottunk a héten Balázs Debóra, aki az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar reneszánsz programjának második évfolyamos doktorandusza. Előadásának címe: A 15-16. század legismertebb kozmográfiáinak nyelvszemlélete.

balazsd.jpgA 15. század elején Manuel Chrysoloras Firenzébe érkezett Ptolemaiosz Geográfiájának egyik példányával. A műnek nagyszámú másolata keletkezett a században mind görög, mind latin nyelven, először kéziratban, majd nyomtatványként terjedve. A középkor vallással átitatott, sokszor inkább a szerző valóságtól elrugaszkodott fantáziáit bemutató geográfiáit felváltották vagy legalábbis kiegészítették a reneszánsz tudományos igényű leírásai. 

A kozmográfiáknak jelentős szakirodalma van, azonban az értekezések elsősorban a kartográfiai, asztronómiai, matematikai újításokra, megfigyelésekre koncentrálnak. Jelen tanulmány, előadás, a kozmográfiák vizsgálatával a reneszánszban tudományos szintre emelt nyelvszemléletre, írástörténetre szeretne fókuszálni, a szerzők óvatos, ez irányú megállapításaira. 

A kozmográfiák kiváló példával szolgálnak a humanista szövegkezelési, filológiai technikákra is. A kiadók a textust rendkívül szabadon kezelték, sokszor nehezen különíthető el a saját gondolat és az eredeti szöveg. Ugyanakkor megfogalmazódnak a modern filológus törekvései is, amikor a már meghaladott,      újragondolt állításokat javítják a korszakban elfogadottakra.

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása