HTML

Fiatalok Konferenciája

A Fiatal Kutatók Konferenciája utódjaként létrejött FiKon, azaz Fiatalok Konferenciája ezúttal az ELTE BTK és a PTE BTK támogatásával, hallgatóinak közös szervezésében 2017 őszén kerül megrendezésre Pécsett.

Címkék

adatbázis (1) Adattár (1) Arianna könyvek (1) Balassi Bálint (1) Balogh Zsuzsánna (1) Bánffy Dénes (1) barokk irodalom (2) Bartók Zsófia Ágnes (1) bemutatkozás (1) Bethlen Kata (2) Bogáti Fazakas Miklós (1) Bognár Péter (1) Busch Péter (1) Cserei Mihály (1) Debreceni Egyetem (1) de btk konferencia (1) diákszálló (1) e-mail (1) ELTE (1) ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék (3) ember (1) erkölcsbotanika (1) Esterházy család (1) fagyi (1) Fajt Anita (1) felekezetiség (1) felhívás (1) Fiatal Kutatók Konferenciája (6) fikon (15) Frangepán Ferenc (1) Garaczi Zoltán (1) Gesztelyi Hermina (2) Görög Dániel (2) Grand Café (1) határidő (3) hostel (1) hotel (1) irodalmi körök (1) irodalomtörténet (3) iskolatörténet (1) jelentkezés (1) József Attila Kör (1) jó idő (1) Kant (1) kérdés (1) Koháry István (1) kollégium (1) konferencia (6) konferenciakötet (1) könyvtár nyitvatartás (1) kortárs magyar irodalom (1) középkori irodalom (3) kultúrjav (1) LibreOffice (1) magánkönyvtár (1) Markó Anita (1) Maróthy Szilvia (2) Moritz Kinga-Éva (1) művelődéspolitika (1) női irodalom (2) nyári nyitvatartás (1) nyelv (1) nyitás (1) odt-formátum (1) olvasóközönség (3) önéletírás (1) oratio (1) Pákei József (1) Pallas (1) panzió (1) Papp Sára Írisz (1) Pap Balázs (1) Pázmány Péter (1) Pécsi Lukács (1) politikai publicisztika (1) Posta Anna (1) PPKE (1) prédikáció (3) programfüzet (1) psalterium (1) ráolvasások (1) reciti (2) régi magyar irodalom (1) reneszánsz irodalom (2) rezümé (4) Rimay János (1) statisztika (1) szállás (1) szeptember 15 (1) szervező (1) szöveghagyomány (1) SZTE BTK Régi Magyar Irodalmi Tanszék (3) tankönyvkiadás (1) térkép (1) textília (2) Torday János (1) törökellenes irodalom (1) Uránia (1) vers (2) verskötet (1) visszaszámlálás (1) Wathay Ferenc (1) zsoltárparafrázis (1) Címkefelhő

2014.11.21. 00:46 fajtanita

+1

Kedves blog-függő olvasóink és keresőmotorok! Mint bizonyára észrevettétek, egy előadót a konferencia napjára is hagytunk, hogy még indulás előtt is olvashassatok egy újabb rezümét. Gesztelyi Hermina az egyik legfiatalabb előadónk, na persze nem ezért maradt a végére, hanem mert előadása igazán izgalmasnak ígérkezik. Hermina a Debreceni Tudományegyetem hallgatója, előadásának címe: Bethlen Kata és a mintakönyvek lehetséges kapcsolata.

Gesztelyi Hermina.JPGElőadásom egy olyan korpuszt igyekszik bemutatni és értelmezni, amely a magyar kutatásban eddig kevesebb figyelmet kapott, illetve vizsgálata kizárólag művészettörténeti megközelítésű volt, nevezetesen a mintakönyveket. A 16–18. században igen népszerű kiadványok kéziratosan és nyomtatásban egyaránt terjedtek, elsősorban a hímzők, varrók tulajdonában voltak. A tekintélyes textilkészítő-műhelyt fenntartó Bethlen Kata esetében éppen ezért indokoltnak tűnik ezt a szempontot is érvényesíteni. A református patróna változatos mintákkal rendelkezett, és ezeket folyamatosan bővítette is, igyekezett megszerezni a neki tetsző darabokat, ahogy az leveleiből is kitűnik: „Őkegyelmét terheltem volt valami párta formák iránt…”. Így a hozzá köthetően fennmaradt textíliák mintavilágának elemzésekor az ilyen gyűjteményekkel való összevetés segít európai kontextusban is elhelyezni tevékenységét. Ami viszont a mintakönyvek korábbi értelmezésénél nem került előtérbe, az az hogy dedikációikkal ezek a kiadványok egy követendő nőképet is megfogalmaznak, forgalmaznak. A Bethlen Kata kutatásban már Markos Andrásnál megjelent szempont szerint, akár közvetlenül, akár közvetetten, Bethlen Kata patrónai, kultúraszervezői, írói tevékenységére valamiképpen hatást gyakoroltak udvari papjai, illetve halotti beszédeik, a női életvezetési tanácsadó könyvek, az angol puritán és pietista kegyességi szövegek és az erős hatást gyakorló családi hagyomány. Ugyanilyen kultúraforgalmazóként, elvárások és viselkedési minták hordozóiként érdemes tekinteni a mintakönyvekre is.

Szólj hozzá!


2014.11.18. 12:38 fajtanita

Rontás vagy javítás?

Szatmári Áron, egyik nem doktorandusz-hallgató előadónk a kevesek közül, a PTE BTK magyar szakának régi magyar irodalom szakirányos végzős hallgatója, valamint a Kerényi Károly Szakkollégium tagja. Előadásának címe: Rontás vagy javítás? Szöveghagyományozódás a Bogáti-korpuszban

SzÁ - kép.jpgA magyar szakirodalomban több ma is sokat hivatkozott tanulmány foglalkozik teoretikusan a szöveghagyományozódás és a szöveghiba kérdésével. Előadásom esettanulmány, melynek célja, hogy egy sok szempontból nagyon is egyedi korpuszon, Bogáti Fazakas Miklós zsoltárain keresztül mutasson be egy lehetséges hibafogalmat, mely reményeim szerint árnyalni tudja az erről folyó elméleti vitát.

A zsoltárok nagy része kéziratokban terjedt, és soha nem érték meg a nyomtatottságot. Ezen szövegek másolásának jellemző mozzanata a javítás: a legtöbb másoló célja egy integráns, az adott közönség számára befogadható szöveg létrehozása. Ha az így keletkező változásokat a hagyományos módszerrel a feltételezett eredeti szöveghez mérjük, nem érthetjük meg a szöveg másolójának aktuális szándékait, aki tipikusan nem a szerzői változatból, hanem egy előtte lévő szövegállapotból dolgozik. Ráadásul az ilyen típusú másolás mellett nem csak megnövekszik, hanem akár valószínűvé válik a horizontális variánsok létrejötte, tehát a lachmanniánus vizsgálódással könnyen a Vadai István által emlegetett anomáliába ütközünk.

Azok a szövegek, amelyek a korban megjelentek nyomtatásban, tehát bekerültek az istentiszteleti úzusba, ismertségük, énekeltségük révén hatással lesznek a másolásra, variánsaik felbukkannak a kéziratokban is. Ám több jel is arra mutat, hogy itt nem a nyomtatott szöveg, hanem az emlékezet van közvetlen hatással a másolóra, tehát valamiféle a szóbeli hagyományozódáshoz hasonló jelenség érvényesül, ha nem is nagymértékben.

Előadásomban ezek alapján egy új megközelítésű szövegfogalmat rajzolok fel, amely komplexebb módon tudja kezelni a szerző és másoló és az általuk végzett tevékenység közti különbséget.

Szólj hozzá!


2014.11.18. 12:29 fajtanita

19. századi népmesék

Következő előadónk Pajor Katalin, aki esetében kivételt tettünk és 19. századi témájú előadását is beválogattuk a programba, Katalin a következőket írta magáról: A Szegedi Tudományegyetem néprajz mesterszakának elsőéves hallgatója vagyok. Szakdolgozatomat egy népi kéziratos füzetről írtam, annak is elsősorban népmeséiről, erről fogom előadásomat tartani. Előadásának címe: Egy 19. századi, törökszentmiklósi népi kéziratos füzet folklorisztikai elemzésének tanulságai.

 

Pajor Katalin.jpgEgy 2008. szeptemberi tiszakürti terepkutatás során a falubéli régiségkereskedőnél bukkant fel egy törökszentmiklósi hagyatékból származó kéziratos füzet. A feliratozás szerint egykor Deák Lajos tulajdonában lévő 19. századi füzet (1881-96 között íródhatott) néhány mindennapi bejegyzés mellett számos, a népköltészet műfajai közé sorolható művet tartalmaz. Korábbi munkáimban e nem mindennapi darabokat tartalmazó füzet elemzésével foglalkoztam. Általános jellemzése mellett a füzetben megtalálható művekből részletesen a népmese kategóriába soroltakat vizsgáltam, azokat a magyar népmesekutatás módszereivel igyekeztem elemezni. Választásom azért esett rájuk, mert paraszti kéziratban fellelt népmesékkel aligha találkozhatunk. Elemzésem során az író stílusára, motivációira is megpróbáltam fényt deríteni. Előadásomban a mesék, és a füzet elején található vallásos népénekek mellett egy különleges mondaalapú történetre is kitérek. Emellett megpróbálok rámutatni, milyen szerepe lehetett a füzetben található szövegeknek, illetve magának a füzetnek a mindennapi kultúra írásbeli és szóbeli oldalának határán.

Szólj hozzá!


2014.11.18. 12:22 fajtanita

Cseh exulánsokról

Következő előadónk Papp Ingrid, aki a következőket küldte magáról: 2004-ben érettségiztem a királyhelmeci Gimnáziumban. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–történelem szakpáron sikeresen záróvizsgáztam 2009-ben. 2010-ben felvételt nyertem a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájába, klasszikus szövegtudomány programra. Előadásának címe: Cseh exulánsok a felső-magyarországi városokban 

Kép (I).jpgA fehérhegyi csatát (1620) követő erőszakos térítés és birtokelkobzás következményeképpen cseh menekültek áramlottak be és telepedtek meg a felső-magyarországi területeken. Több okra vezethető vissza a cseh exulánsok Trencsénben és környékén való letelepülése. Ezeken a területeken magyar, szláv és német lakosság élt együtt, és a cseh menekültek a nyelvileg rokon szláv népességgel már meglévő kapcsolataik révén és a nemesi családok segítségével telepedhettek le a városokban. I. Rákóczi György birtokot adományozott a cseh testvériség tagjainak, akik később betagolódtak a magyarországi kálvinista egyházba. 

Kezdetben a Cseh Királyság enyhülő politikai és vallási légkörében reménykedtek, ami lehetővé tette volna visszatérésüket hazájukba, mivel azonban ez nem valósult meg, a városokban a cseh értelmiségi réteg fontos pozíciókat kezdett betölteni, gyakran közülük kerültek ki a papok és az elöljárók. Nyomdát alapítottak, amely 1637–1665 között Trencsénben és 1665–1717 között Zsolnán működött, kielégítve a többnemzetiségű polgári és nemesi réteg igényeit. A 17. században a felső-magyarországi területeken kialakuló multikulturális identitás és a kultúrák egymásra hatása tetten érhető az először szóban elhangzó, majd vélhetőleg a gazdagabb polgári családok kérésére a prédikátor által átdolgozott és nyomtatásban is megjelentetett halotti prédikációkban. Előadásomban a szlovakizáló cseh nyelvű halotti beszédekben megjelenő, a Wittenbergben tanult lutheránus értelmiség műveltséganyagából származó exemplumok sajátos forrásait vizsgálom.

Szólj hozzá!


2014.11.18. 12:15 fajtanita

Visszaszámlálás

Elkezdődött az utolsó hét, pár nap múlva találkozunk a konferencián! Nekünk még négy előadónk van, akiket nem mutattunk be, következzenek hát. Az első Réger Ádám a PPKE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatója. Előadásának címe: A kétnyelvűség kérdései Kájoni János Hymnariumában

Réger Ádám.jpgA 17. századi kéziratos énekgyűjtemény kétnyelvűségét egy sajátos szövegcsoport felől szeretném bemutatni: az előadás során számba venném a kézirat azon műveit (s ezek latin és magyar nyelvű változatait), amelyeket a későbbi hagyomány Nyéki Vörös Mátyásnak tulajdonított - a bemutatott költemények szerzősége több esetben jelenleg is bizonytalan. A máig kiadatlan fordításokat is tartalmazó szövegcsoport vizsgálatának segítségével vázlatosan körvonalazni lehet a gyűjtemény lehetséges szerkesztési elveit, illetve a nyomtatott művek kéziratban való továbbélésének módozatait is.

Szólj hozzá!


2014.11.16. 17:23 Zsófia Ágnes Bartók

Program és rezüméfüzet

Kedves Érdeklődők!

Elkészült a konferencia programja és a rezüméfüzet: itt és itt érhetők el.

Sok szeretettel várunk mindenkit pénteken az ELTE BTK-n!

a Szerv.

Szólj hozzá!


2014.11.10. 08:13 fajtanita

Horvát-kódex és a szóbeliség?

 

Boros Katalin a Debreceni Egyetem latin-magyar szakán végzett. A DE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorjelöltjeként kutatási témája a Ráskay Lea által másolt Horvát-kódex (1522) nyelvi-filológiai elemzése. A FiKon-ra a Tetten érhetők-e a szóbeliség nyomai a Horvát-kódex Mária-prédikációiban? című előadással jelentkezett.

Boros Katalin.jpgA Ráskay Lea másolatában fennmaradt Horvát-kódex (1522) két pelbárti Mária-prédikációt és egy regulafordítást tartalmaz. Míg utóbbi szerzetesi szabályzat a kötöttségéből fakadóan és mivel valószínűleg magánolvasmányként funkcionált, kevésbé – nyilvánvalóan szinte semennyire nem – viselheti magán a szóbeliség nyomait; az M. Nagy Ilona által vizsgált Ráskay-kódexek szópárosítási divatja – amely fellelhető itt is – az írásbeliségben élt. Ezzel szemben a felolvasásra szánt prédikációkban a forráshoz képest díszítettebb Mária-frazémák, a kódexbeli latin szövegrészek fordításai és a beazonosítható bibliai szöveghelyek rámutathatnak bizonyos, a szóbeliségben is meggyökeresedő szöveghasználati módra, hagyományra. A forrás-kódexszöveg prédikációinak viszonyában a betoldásokat alaposabban szemügyre véve talán tetten érhetők a szóbeliség nyomai a fent említett, különböző latin szövegek magyar fordításából kompilált kódexben.

Szólj hozzá!


2014.11.10. 08:04 fajtanita

török-székely rovásírás?

 

Tubay Tiziano Budapesten az ELTE IDI Európai és magyar reneszánsz doktori programjának hallgatója.

Tubay Tiziano.jpgAzóta, hogy Kézai Simon gesztájában a székelyeknek egy sajátos írásrendszert tulajdonított, sokak fantáziáját megmozgatta a székelyek írásának kérdése. Az évszázadok során kialakult vélekedések, a jelkészlet hiteles emlékeinek kis, és a hamisítási kísérletek nagy számának hatására a XIX. század végére megjelent az írásrendszer ősiségével kapcsolatos szkeptikus álláspont. Az orhoni ótörök feliratok megfejtése aztán egy csapásra új irányba terelte a vitát: a keleti törökök egynémely jelével való formai és hangértékbeli hasonlóság sok kutatót meggyőzött a székely írás ősiségéről. Azóta számos forrással, tárgyi emlékkel vagyunk gazdagabbak. Előadásomban arra keresem a választ: miről is tanúskodnak ezek? Mikoriak a legkorábbi emlékek?

Szólj hozzá!