Fiatalok Konferenciája

Következő előadónk Papp Ingrid, aki a következőket küldte magáról: 2004-ben érettségiztem a királyhelmeci Gimnáziumban. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–történelem szakpáron sikeresen záróvizsgáztam 2009-ben. 2010-ben felvételt nyertem a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájába, klasszikus szövegtudomány programra. Előadásának címe: Cseh exulánsok a felső-magyarországi városokban 

A fehérhegyi csatát (1620) követő erőszakos térítés és birtokelkobzás következményeképpen cseh menekültek áramlottak be és telepedtek meg a felső-magyarországi területeken. Több okra vezethető vissza a cseh exulánsok Trencsénben és környékén való letelepülése. Ezeken a területeken magyar, szláv és német lakosság élt együtt, és a cseh menekültek a nyelvileg rokon szláv népességgel már meglévő kapcsolataik révén és a nemesi családok segítségével telepedhettek le a városokban. I. Rákóczi György birtokot adományozott a cseh testvériség tagjainak, akik később betagolódtak a magyarországi kálvinista egyházba. 

Kezdetben a Cseh Királyság enyhülő politikai és vallási légkörében reménykedtek, ami lehetővé tette volna visszatérésüket hazájukba, mivel azonban ez nem valósult meg, a városokban a cseh értelmiségi réteg fontos pozíciókat kezdett betölteni, gyakran közülük kerültek ki a papok és az elöljárók. Nyomdát alapítottak, amely 1637–1665 között Trencsénben és 1665–1717 között Zsolnán működött, kielégítve a többnemzetiségű polgári és nemesi réteg igényeit. A 17. században a felső-magyarországi területeken kialakuló multikulturális identitás és a kultúrák egymásra hatása tetten érhető az először szóban elhangzó, majd vélhetőleg a gazdagabb polgári családok kérésére a prédikátor által átdolgozott és nyomtatásban is megjelentetett halotti prédikációkban. Előadásomban a szlovakizáló cseh nyelvű halotti beszédekben megjelenő, a Wittenbergben tanult lutheránus értelmiség műveltséganyagából származó exemplumok sajátos forrásait vizsgálom.