Kedves blog-függő olvasóink és keresőmotorok! Mint bizonyára észrevettétek, egy előadót a konferencia napjára is hagytunk, hogy még indulás előtt is olvashassatok egy újabb rezümét. Gesztelyi Hermina az egyik legfiatalabb előadónk, na persze nem ezért maradt a végére, hanem mert előadása igazán izgalmasnak ígérkezik. Hermina a Debreceni Tudományegyetem hallgatója, előadásának címe: Bethlen Kata és a mintakönyvek lehetséges kapcsolata.
Előadásom egy olyan korpuszt igyekszik bemutatni és értelmezni, amely a magyar kutatásban eddig kevesebb figyelmet kapott, illetve vizsgálata kizárólag művészettörténeti megközelítésű volt, nevezetesen a mintakönyveket. A 16–18. században igen népszerű kiadványok kéziratosan és nyomtatásban egyaránt terjedtek, elsősorban a hímzők, varrók tulajdonában voltak. A tekintélyes textilkészítő-műhelyt fenntartó Bethlen Kata esetében éppen ezért indokoltnak tűnik ezt a szempontot is érvényesíteni. A református patróna változatos mintákkal rendelkezett, és ezeket folyamatosan bővítette is, igyekezett megszerezni a neki tetsző darabokat, ahogy az leveleiből is kitűnik: „Őkegyelmét terheltem volt valami párta formák iránt…”. Így a hozzá köthetően fennmaradt textíliák mintavilágának elemzésekor az ilyen gyűjteményekkel való összevetés segít európai kontextusban is elhelyezni tevékenységét. Ami viszont a mintakönyvek korábbi értelmezésénél nem került előtérbe, az az hogy dedikációikkal ezek a kiadványok egy követendő nőképet is megfogalmaznak, forgalmaznak. A Bethlen Kata kutatásban már Markos Andrásnál megjelent szempont szerint, akár közvetlenül, akár közvetetten, Bethlen Kata patrónai, kultúraszervezői, írói tevékenységére valamiképpen hatást gyakoroltak udvari papjai, illetve halotti beszédeik, a női életvezetési tanácsadó könyvek, az angol puritán és pietista kegyességi szövegek és az erős hatást gyakorló családi hagyomány. Ugyanilyen kultúraforgalmazóként, elvárások és viselkedési minták hordozóiként érdemes tekinteni a mintakönyvekre is.