Németh Dániel idén kezdte meg MA-tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, témavezetői Oszkó Beatrix és Bartók István, rezüméje pedig:
Előadásomban tisztázni próbálom az első név szerint ismert költőnk, Vásárhelyi András életének bizonyos szakaszait, ezzel segítve az általa szerzett Mária-ének keletkezési körülményeinek pontosabb megismerését. Bemutatnám, hogy a délvidéki huszita mozgalom és a folyamatos török támadások hatása hogyan jelenik meg szövegében, amely haladó gondolkodását, műveltségét és szerzői leleményét egyaránt tükrözi. A szülőföldjére, Kisdivásárhelyre utaló nevének fennmaradását a latin mintára megalkotott versfőszöveg biztosítja, az általa létrehozott ének műfaját tekintve átmenetet képvisel a katolikus liturgikus ének és az anyanyelvi protestáns gyülekezeti ének között.
Éneke tükrözte a korabeli felekezeti kapcsolatokat, hiszen számos változatban maradt ránk: ismerünk ferences (vagy pálos), premontrei és domonkos változatot is. A cantilena a reformáció és ellenreformáció ideje alatt is élt a szájhagyományban és az írott szövegekben is. Az idők során újra és újra átértelmeződött, a kezdetben is archaikus szövegből kikerült a korai szerkesztési bizonytalanság és egy 9 strófából álló változatban került a nyomtatott énekgyűjteményekbe. 11 változat közül alaposabban 6 variáns kapcsolatait és egymáshoz képesti viszonyait próbálom nyelvi adatokkal is megvilágosítani.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.